Júniusi könyvmánia

Egy hetes késéssel ugyan, de sikerül a júniusomat zárnom. Könyves téren abszolút rendben volt ez a hónap, sőt, az Ünnepi Könyvhétnek és a Margó Irodalmi Fesztiválnak köszönhetően tobzódtam a könyvekben.

BESZERZÉSEK

Rég volt már, hogy 6 könyvet tudhatok magaménak egy hónap alatt, ez most újra megtörtént. A Könyvhéten tudtam, hogy be fogom szerezni Péterfy-Novák Éva Apád előtt ne vetkőzz című kötetét és Krusovszky Dénestől az Akik már nem leszünk sosemet is. A Margóra most idén látogattam ki először, de elmondhatom, hogy annyira magával ragadott a hangulata, hogy innentől rendszeres látogatója leszek. Két beszélgetést hallgattam végig, mindkettő szuper volt, tele jobbnál jobb gondolatokkal, érdekességgel és naná, hogy az emlegetett könyveket is megszereztem utánuk. Az egyik a Poket új kiadványa, Szabó Magda Az őz regénye. Itt Juhász Anna beszélgetett Orvos-Tóth Noémivel és Vecsei H. Miklóssal a kötetről. Imádtam őket hallgatni, főleg, hogy annyira különbözően látták a történetet. A másik beszélgetést szintén Juhász Anna moderálta, Jolsvai Júliával beszélgettek a most megjelent Szabó Magda életműsorozat két új kötetéről, amelyből Borbély Alexandra olvasott fel részleteket. És meg is hozta a kedvemet az Üzenet odaátra kötethez, amelyet a Bookline buszon kedvezményesen meg tudtam venni PuPilla támogatásával a háttérben.

Közben hó végével befutott az előrendelt Ahol a folyami rákok énekelnek könyvem Delia Owenstől. Most már kicsit bánom, hogy ennyire nagy lelkesedéssel rendeltem meg, elég vegyes véleményeket olvastam róla. Utolsóként egy ajándék érkezett hozzám, mégpedig Márai Sándor Eszter hagyatéka a Zsebkönyvtár sorozatból. Úgy érzem júniust teljesen kimaxoltam.

OLVASÁSOK

Egy viszonylag normál hónapot zárhatok: 5 könyvet olvastam el. Elsőként Rubin Esztertől az Árnyékkertet, amelyet mindenki az egekig magasztal, de nekem a végén lévő csavarral együtt nagy csalódás lett. Folytattam a sort Laetitia Colombani A hajfonat kötetével, amely sokkal több, mint elsőre látszik. Fontos témákkal foglalkozik és nagyon olvasmányos. Aztán Márai Sándortól olvastam el Az igazit (egy újabb vcs-s pipa). Nagyon sok olyan gondolatot találtam benne, ami baromira szíven ütött olvasás közben. Szerintem ez olyan könyv, amely minden életszakaszban más-más mondatával tudja megfogni az olvasót. Aztán jött Celest Ng Kis tüzek mindenüttje, amely sajnos nem érte el számomra az Amit sohase mondtam el színvonalát, de ettől függetlenül nem volt rossz és kíváncsian várom majd a belőle készülő filmet. Zárásként pedig Elena Ferrante Briliáns barátnőjét újráztam, ami újfent hatalmas élmény volt és sok új dologra figyeltem fel, ami az első olvasás izgalmával elkerülte a figyelmem. Ezért is szeretek újraolvasni.

Júliusra nincs terv, igazából annyit szeretnék csak, hogy ezen a két utolsó nyári hónap során ne vegyek könyvet, csak olvassam az itthon felhalmozott kupacot, a várólista-csökkentésben is várnak még rám jó könyvet és remélem, hogy bírom majd még a mókuskerék pörgetését amíg a szabi el nem érkezik, iszonyatosan várom a munka nélküli napokat.

A többiek is zártak:

PuPilla

Dóri

Szilvi 

Amadea 

A májusi könyveső

avagy zárjuk le a tavasz utolsó hónapját!

Igen, engem is megviselt ez a májusi időjárás, de nagyon-nagyon igyekeztem a jó oldalát nézni a dolgoknak. Tök hangulatos volt behúzódni egy-egy eső elől egy hívogató kávézóba, vagy épp teázóba és előkapni a táskámban rejtőző épp aktuális olvasmányomat, szóval túl lehetett élni ezt a sok csapadékkal járó májust is. Talán ennek köszönhető, hogy mind a könyvvásárlási, mind az olvasási kedvem a magasba hágott.

BESZERZÉSEK

Igazából egy könyv volt a csőben, amit tudtam, hogy mindenképpen beszerzős lesz, ez pedig Böszörményi Gyula Ambrózy-sorozatának legújabb kötet, a Szer'usz világ. Ezt mindenképpen a polcomon szerettem volna tudni a többi kötet mellett és már olvasom is. Annyit mondhatok, hogy Márikának köszönhetően eddig ez a legviccesebb kötet.

Mostanában megint szeretek be-beugrani csak úgy nézelődni a könyvesboltokba és az egyik ilyen terápiás nézelődésem alkalmával impulzusvásárlás eredményeként landolt a kosaramba két könyv. Az egyik Bjarte Breiteig Fantomfájások kötete volt. Felcsaptam az első oldalnál, beleolvastam majd úgy döntöttem kell és kész. Érdekes kis kötet volt, de simán jó lett volna könyvtárból. A másik pedig nagyon felcsigázott a boltban. Ez volt Rubin Esztertől az Árnyékkert. A könyvesboltban találkoztam ezzel a könyvvel először, a fülszöveg meggyőző volt, aztán persze láttam, hogy már születtek róla szuper értékelések és úgy gondoltam ej de frankón választottam. Ööö...hát úgy tűnik, hogy annyira nem. Mérges vagyok erre a könyvre, de majd igyekszem külön posztban kifejteni, hogy miért.

Volt még egy harmadik hirtelen fellángolásom, és ez lesz az, amit tuti nem bánok meg. Voltam a Fortepan Minden a múltam c. kiállításon (imádtam, menjetek el ti is, én újrázáson gondolkozom), ahol elcsábultam Szerb Antal A Martian's Guide to Budapest címet viselő kis budapesti útikönyv féleségére. Annyira imádok Budapestről és a régi időkről olvasni, újabb és újabb információkat magamba szívni, hogy amikor ezt a könyvet megláttam a korabeli fotókkal úgy döntöttem megérdemlem.

OLVASÁSOK

Olyan történt, ami már rég nem: összesen 9 könyvet olvastam el. Magam sem értem hogyan, pedig eskü ott voltam. Kezdtem Jodi Picoult Ítéletével, ami egy nagyon érdekes témát helyez a középpontba, mégis azért érződött rajta szerintem, hogy az írónő egy korai regénye. Aztán Sarah Pinborough Ha addig élek isével folytattam, ami számomra a leggyengébb könyve eddig. Után jött a Nász és téboly Böszörményi Gyulától, amivel kipipálhattam a 2019-es várólista-csökkentést. De olyan jó könyveim vannak a listán, hogy megyek tovább, nem állok meg a 12 könyvnél. A sorban a következő az újonnan beszerzett Fantomfájások volt (ami amúgy szuper utazós könyv a kis méreténél és a novelláknál fogva), majd Mörk Leonóra A porcelánlány címet viselő kedvesen egyszerű, mégis élvezhető romantikus könyvének adtam egy esélyt. Picit csalódásként éltem meg ezután Szabó Magda Csigaházát (van, ami nem véletlen maradt szerintem a fiókok mélyén). Az utolsó három könyvet pedig a könyvtárnak köszönhetem és ebből egy nagyon köze került a szívemhez. Anna Cathrine Bomann Agathe c. kisregénye élvezetes olvasmányom volt, de amit legjobban szerettem ebben a hónapban az Rosemarie Eichinger Esznek-e a halottak epertortát? ifjúsági regénye volt. Ez valami tünemény, és bár a témáját tekintve szomorú, mégis humoros és kedves tudott maradni végig. Zárásként a kortárs Témázás után egy versantológiát választottam: Szabó T. Anna - Lackfi János játékából született meg A nő meg a férfi. Kortárs versek közül nem ez a kötet lesz a kedvencem. De próbálkozom tovább.

Amúgy jelenleg rajtam van a könyvvásárlási láz, szuper kötetek jönnek a Könyvhétre, szóval a júniusom szerintem a vásárlási oldalról lesz erős, de majd azt mondom, hogy a nyári szabadságra gyűjtöm a könyveket.

A többiek májusa:

PuPilla 

Szofisztikált Macska 

Dóri 

Áprilisi zárás

Olyan jó lenne egyszer egy havi zárást nem azzal kezdeni, hogy hová tűnt ez a hónap? De komolyan, hogy hussant el ennyire gyorsan április? Én még élvezni szeretném a tavaszt, töltődni azzal a napsütéssel, amitől még nem leszek cseppfolyós, nézni ahogy virágba borulnak és bezöldülnek a fák, erre ennek a csodának eltel a 2/3-a. Mikor? Mindegy is, nézzétek el nekem a nyavalygásom, azt hiszem látszik, hogy nem várom repesve a nyarat.

BESZERZÉSEK

Ha már április akkor a beszerzések tekintetében legtöbbünknél befigyel egy bizonyos rendezvény, mégpedig a Könyvfesztivál. Erre minden évben hatalmas lelkesedéssel készülünk, írjuk a listát, hogy mit szeretnénk beszerezni. Na, idén nálam ez a hatalmas lelkesedés kimaradt, de azért én is ott voltam a Könyvfeszten, sőt könyvet is vettem és bandáztam egyet a csapattal. Közösen, együtt mindig szép emlék egy-egy ilyen esemény. De hogy visszakanyarodjak a beszerzéseimre, ebben a hónapban 4 könyvvel lettem gazdagabb, amiből egy nem várt ajándék, hármat pedig én garázdálkodtam össze.

Az első könyvet el sem tudom mondani, hogy mennyire vártam már. Annyira, hogy azóta nem merem olvasni, mert mi lesz ha a végére érek és kaparom a falat a folytatásért? Jó, persze nem lesz ennyire drámai a helyzet, de szerintem értitek. Szóval előrendeltem és a hónap elején meg is kaptam Robert Galbraith Halálos fehér című könyvét, ami a Cormoran Strike (még a nevébe is szerelmes vagyok) sorozat 4. kötete. Nem érdekel, hogy a dizájn nem passzol az első három kötethez, csak értetlenül állok előtte, inkább nézem a dolgok jó oldalát és örülök, hogy már mi is olvashatjuk.

Másodikként egy újabb Poketre csaptam le, mégpedig a Poket első versválogatására, amelynek címe: A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából. Nagyon kíváncsi voltam erre, már ki is pipálhatom, bár azért nekem elég vegyes érzéseim vannak. De azt hiszem több verset kellene olvasnom, vagy legalábbis rendszeresebben. A harmadik beszerzés a Könyvfeszten történt, egyetlen "must have" könyv volt a listámon, mégpedig Elena Ferrante Nápolyi regények sorozatának 3. kötete, az Aki megszökik, és aki marad. Teljesen magába szippantott újra ez a világ, főleg a hihetetlenül szuper sorozatnak köszönhetem ezt, utána rögtön nyúltam a 2. részért és persze izibe kellett a harmadik. Májusban tervezem olvasni.

Majd április végén kaptam egy nem várt utószülinapi ajándékot egy nagyon kedves barátnőmtől, akivel sokszor beszélgettünk a saját kis életünkhöz kapcsolódóan arról, hogy ki miben szeretne változni, fejlődni. Tőle kaptam meg Carol S. Dweck Szemléletváltás című könyvét, és ez a cím a mostani életszakaszomat nagyon jól jellemzi, nem is jöhetett volna jobbkor hozzám.

OLVASÁSOK

A hónapot Péterfy-Novák Éva A rózsaszín ruha címet viselő novellás kötetével kezdtem, amit nagyon szerettem olvasni. Meg úgy egyáltalán rájöttem, hogy a rohanó és tömegközlekedő hétköznapokon én nagyon kompatibilis vagyok a novellákkal. Az írónő többi könyvét is tervezem majd könyvtárból levadászni, nekem bejött ez a szókimondó stílus.

Folytatásként tobzódtam a Ferrante-lázban, alig akartam letenni Az új név történetét. Mióta láttam a sorozatot, azóta minden szereplőhöz azt az arcot társítom, szerintem zseniálisan eltalálták a karaktereket. Olyan könyv ez, hogy néha a falhoz vágtam volna, meg a szereplőket addig ráztam volna, amíg van bennük szufla, mégsem tudtam elszakadni a világuktól.

Párhuzamosan olvastam ezek után a Poket versválogatást és a 11. vcs-s könyvemet, F. G. Haghenbbeck Frida füveskönyve című nemtudommijét .... Mert hogy én könyvnek nem nevezném azt, amit olvastam. Két dolog miatt szenvedtem végig: egyrészt mert vcs-s könyv volt, másrészt Frida iránti tiszteletből. Akkor figyeltem fel erre a történetre, amikor tavaly láttam a Frida Kahlo kiállítást és nagyon megfogott az egész története, életútja, gondoltam szívesen ismerném meg még mélyebben őt is és a művészetét is. Ez nem jött össze, ez a könyv számomra borzalom volt: csapongó, stílustalan, tele közhelyekkel és kimaradt belőle számomra Frida személyisége, illetve maga a művész. Sajnálom, mert nagyon rákészültem. Hogy mindezt feledni tudjam az áprilist egy könnyedebb könyvvel zártam, Leiner Laurától olvastam el az Iskolák Versenye sorozat 2. részét, a Maradj velemet. Cuki volt, meg humoros, helyenként szomorú és fájdalmas, a két főszereplőt nagyon bírom benne, de most Laura nekem túltolta a közösségi média elleni kirohanásait. Én sem vagyok ennek nagy rajongója, van olyan platform, ahol ott sem vagyok, de ettől mégsem ítélem el azt, aki ott aktívkodik. Na mindegy, ez az én személyes véleményem, és ettől függetlenül várom már a sorozat befejező részét.

Áprilisra sok minden volt még jellemző, a szeszélyessége teljesen bejött, hol fent, hol lent voltam, de imádtam, hogy hosszabbak a nappalok, hogy már lehet órákat bolyongani a város utcáin, napozni a parkokban a padokon, kiülni teraszokra kávézni, szóval végre ki tudunk szakadni a négy fal közül. Azt hiszem főleg e miatt szeretem a tavaszt, meg azért is, hogy visszacsempészi a színeket az életünkbe.

Májusra csomó jó könyvem van, azt sem tudom, hogy melyiket olvassam, ráadásul a könyvtár is egyre veszélyesebb terep, soha nem tudok hazajönni üres kézzel. Az tuti, hogy olvasni fogok ezerrel a jövő hónapban is!


A többiek áprilisi könyvei:
Dóri

Márciusi zárás

Tudom, hihetetlenül uncsi, hogy mindig ezzel kezdem, de hová tűnt el ez a hónap? Vagy manapság nem 24 óra egy nap, hanem csak 12, csak nekem nem szólt senki? Február után a március is nagyon gyorsan tovaszállt, hozott sok jó könyvet szerencsére.

BESZERZÉSEK

Nem szállt el velem a ló márciusban sem, csupán kettő könyvet vásároltam. Ebből Grecsó Krisztián Verája előrendelés volt, csak az átvétele átcsúszott március első napjaira. Mellette pedig az újabb Poket könyv lelt bennem lelkes gazdára, megvettem Kira Poutanen A csodálatos tenger című ifjúsági regényét. Eddig ez az év szép visszafogottságot mutat, nem is nagyon vágyom vásárolgatni (mint visszanéztem, nem csak könyveket, de eddig fontosnak ítélt dolgokat sem vettem 2019 első negyedévében, kész minimálban éltem ezt a 3 hónapot). De a márciust mégis 4 könyvvel zártam, ugyanis ajándékba megkaptam egy kedves barátnőmtől Carol McCleary Nellie Bly sorozatának első két kötetét, A gyilkosság alkímiáját és A gyilkosság illúzióját. Nagyon sok pozitív értékelést olvastam róluk, így már tudom, hogy a nyári szabadság alatt mivel fogom szórakoztatni magam.

OLVASÁSOK

Márciusban az olvasások száma is maga a tökély: 5 könyv. Ebből 3 igazán maradandó élményt nyújtott. Elsőként Paul Auster Brooklyni balgaságok című könyve vett meg magának, amit annyira megszerettem, hogy biztos fogok még tőle csemegézni. Még jó, hogy a 21. Század Kiadó újra kiadja a műveit. Aztán nagyon megfogott Grecsó Verája, tobzódtam a szegedi '80-as években abban a több mint egy hétben amit vele tölthettem. És aztán az i-re a pontot Madeline Miller Kirkéje tette fel. Okos, gyönyörűen összerakott történet egy végtelenül magányos istennőről, lírai leírásokkal és az Odüsszeiából már megismert történetekkel.

Bár nem került a legjobbak közé A csodálatos tenger is egy nagyon fontos olvasmány, főleg témáját tekintve. A Jégviráglányok mellett a helye, csak ennek a stílusa sokkal egyszerűbb, és valahogy keményebb, az utolsó oldalakat szinte sokkolva olvastam. A Nyitott Akadémia sorozatának Fejben dől el? című kiadványa egynek elment, de sokkal többet vártam tőle. Nekem sok újdonságot nem mondott, igazából kapaszkodót, útravalót sem tudtam magamnak találni benne, de ezért a fiaskóért a többi olvasmányom simán kárpótolt. (Meg legalább egy újabb vcs-s könyvet kipipálhattam vele.)

Április a negyedéves zárásé meg a Könyvfesztiválé, szóval nem lesz nullás a havi zárásom, de nagy dőzsölést továbbra sem tervezek. Mostanában sokkal jobban figyelek a radaromra minden téren, és azt hiszem ez nagyon bejön nekem. Március hozott jót és kevésbé jót is, április meg mint tudjuk igen szeszélyes hónap, szóval csak néhány jó könyvet/olvasmányt hozzon és én már elégedett leszek!

Akik még meséltek a márciusukról:

PuPilla

Heloise 

Dóri

Nita
Amadea 

A februári gyorsvonat

... avagy a január extra hosszúsága és csigalassúsága után a február úgy elhúzott mellettem, hogy csak pislogtam (és nem, nem hiszem, hogy ez a -3 napnak köszönhető).

Szóval miután felocsúdtam döbbenetemből, hogy péntektől márciust írunk (hello, szülihónap!), most már úgy érzem, jó lenne ha végre a blogra is annyi időm és energiám lenne a valóságban, mint ahogy azt fejben megtervezem. Mert ez a február ebből a szempontból katasztrofális volt és mea culpa mindenkitől, akinek még nem válaszoltam bármilyen platformon, de csak rohanok a múló idő után és egyelőre ő tűnik gyorsabbnak.

BESZERZÉSEK

Februárban sem csaptam nagy harácsolást, egyetlen könyvvel gazdagodott a magánkönyvtáram, de azt már nagyon régóta vágytam a magaménak tudni. Az Akhilleusz dala után Madeline Miller Kirkéről írt a külföldi visszhangok szerint egy remek könyvet, tehát számomra egyértelmű volt, hogy ez nem hagyhatom ki. Csodás kiadvány lett, öröm kézbe venni. Viszont még nem kezdtem bele az olvasásába, a hosszú márciusi hétvégére tartogatom, úgy igazán szeretnék elmerülni benne.

OLVASÁSOK

A mérsékletes beszerzés mellett olvasások terén egész szépen teljesítettem, de ez főleg annak köszönhető, hogy némely elolvasott könyv nem volt túl hosszú, illetve volt ahol már szorított a könyvtári határidő és ez utóbbi a rendszerető, határidőket betartó énemnek kellő motivációt jelent (persze amennyiben jó a történet is).

Ők kerültek terítékre:

- Gregoire Delacourt: Vágyaim listája - fogok róla írni, mert nagyon kellemes meglepetés volt és annyira örülök, hogy nem a rossz kritikákra hallgattam, hanem a hatodik érzékemre, mert jól egymásra találtunk.

- R.M. Romero: Karolina és a krakkói babakészítő - picit csalódtam, mást vártam, illetve a magasztaló vélemények miatt szerintem túl magasak voltak az elvárásaim, viszont fontos könyv lehet belőle, ha megfelelő nyitottságú és a téma iránt érdeklődő fiatalok kezébe kerül.

- Jean Webster: Nyakigláb Apó - régi adósságom volt saját magam felé, szinte egy este elolvastam. Cuki volt.

- Böszörményi Gyula: Bitó és borostyán - vcs-s könyv és egészen jól éreztem magam a Milivel száguldó vonaton.

- Bodor Attila: A tél menyasszonya - ajándékba vittem a keresztlányaimnak és atyaég, hát beleszerettem egy mesekönyvbe. Írok róla mindenképpen, remélem sok kis(nagy)lányhoz eljut majd.

- Celese Ng: Amit sohase mondtam el - 2019 Legjobb Olvasmányai között lesz a helye mindenképpen. Erről is tervezem a posztot, számomra nagyon fontos és sokrétű mondanivalóval rendelkező könyv.

- Lackfi János: Milyenek a magyarok? - hát ennyire szerintem nem gáz a helyzet velünk kapcsolatban, mint ahogy itt olvastam. Nekem túl sok volt, a vicces részek helyenként inkább már kínosak voltak, de vcs-s volt és ajándékba kaptam, szóval mindenképpen el szerettem volna olvasni.

Amúgy azt néztem, hogy olvasás szempontjából erősen kezdtem 2019-et, eddig 4-5 könyv nagyon betalált. Megint egyre többször érzem azt, hogy imádok olvasni, újra sikerült azt a flow élményt is átélni, amikor teljesen visz magával a könyv, órák hosszat csak vele lenni kettesben. Szóval akármilyen zaklatott minden más szempontból eddig az évem, az olvasás most nagyon odatette magát. Nem mondom, hogy márciustól minden más lesz, nem fogadkozom, mert akkor is a prioritásban szegény blog, meg az intenzív online jelenlét sérül a hétköznapi IRL programokkal és a kötelességekkel szemben, de hátha lassan könnyebb lesz gép elé ülni és a tavasz új lendületet hoz.

Tavasz van a levegőben!

A többiek zárása:

PuPilla

Dóri

Nita

A nagyon megkésett januári zárás

Eléggé megkésve ültem le, hogy lezárjam a blogon a januáromat, mert bár nagyon hosszúnak éreztem az év első hónapját, úgy tűnik ahhoz mégsem volt elég, hogy ez a poszt is beleférjen. Ehhez képest most februárban meg csak kapkodom a fejem, hogy már a hónap felét is elhagytuk, szóval a fene tudja, hogy mi van most, de az időmenedzsmentemmel gondok lehetnek.

BESZERZÉSEK

Na, azok nem voltak januárban. Egyrészt időm sem volt könyvesboltban császkálni vagy éppen online gombokat nyomogatni, másrészt késztetést sem éreztem rá. Idén sokkal visszafogottabb szeretnék lenni, amihez például a könyvtár lett a legkedvesebb "bűntársam". Oda minden hónapban benézek, és remek, friss, ropogós megjelenéseket is találok, szóval soha nem jövök el üres kézzel. Persze 2019-ben is biztos veszek könyveket, sőt, februárban már egy hőn áhított szépség meg is érkezett hozzám, de átgondoltan igyekszem ezt megtenni.

Amúgy idén év elején megint tartottam egy szanálást a könyveim közül, vagy 40 darab máshová került, és olyan érdekes, hogy ami régen kellett, most simán az elajándékozandó kategóriába került szívfájdalom nélkül.Jó érzés, sőt felemelő érzés ilyeneket meglépni.

Könyvek helyett a januári egyik kedvenc pillanatom, imádtam a havazásokat!

OLVASÁSOK

Mivel az év első hónapja minden téren nehéz volt, a külső hatásokat és a saját kis belső világomban zajló változásokat is megsínylettem valamennyire, ezért igazi "feel-good" könyvek találtak meg maguknak, mindezt úgy, hogy a 6 elolvasott könyvből 5 a várólista-csökkentés tagja volt. Elsőként Sarah Pinborough Ne higgy a szemének! című thrillerét olvastam, ami ugyan nem ért a 13 perc nyomába, de határozottan jó kis évkezdés volt. Aztán jött egy csodás lelket megsimogató könyv, A 6:27-es felolvasó. Nagyon jókor talált meg magának, ráadásul olyan sok remek gondolattal találkoztam benne. Utána a sort Leila Slimani Altatódalával folytattam, ami a hónap legkeményebb olvasmánya volt, poszt sem született egyelőre róla, mert egy épkézláb gondolatot nem sikerült a bennem kavargó indulatokból megfogalmaznom. Mélyre hatolós könyv, nem ajánlanám mindenkinek. Másfelé kalandozva a Nyitott Akadémia Bízz magadban! címet viselő válogatását is sorra kerítettem. Nem minden előadást éreztem nekem szólónak, de sok megfontolandó gondolatot találtam, amit viszek magammal innentől. Közben újraolvastam még Anna Gavaldától a Csak azt szeretném, ha valaki várna rám valahol c. elbeszélésgyűjteményt, amit másodjára is nagyon szerettem. A januári olvasásokat egy új kedvenc zárta: Grecsó Krisztián Harminc év napsütése aranyozta be a szürke, szomorkás, küzdelmes januári napjaimat. Imádtam. Beszerzendő lesz, mert könyvtári példányt olvastam. Nagyon nekem szóltak a történetek, mosolyokat, könnyeket, ablakon kibámulós, elgondolkozós percek hozott számomra.

És a további januári beszámolók sora:

PuPilla 

Amadea 

Szilvi 

Dóri 

Nita

Novemberi és decemberi zárás

... mert bizony van az úgy néha, hogy én tervezek és igyekszem, aztán minden összejön és borul az egész és majdnem 2 hónapig sem poszt, sem zárás nem kerül fel a blogra. Anélkül, hogy bárkire és bármire is ujjal mutogatnék, sajnos novembertől úgy besűrűsödött az élet, hogy elengedtem a blog jelentette "kényszert". Ha pihenni is akartam, és nem folyamatosan pörögni, akkor az alvásra és az offline életre mondtam igent és a blogra - sajnos - a nemet. Visszagondolva úgy mentek a napok, hogy az hajtott csak előre, hogy majd az ünnepek között lesz pihenés, töltődés és akkor biztosan írok majd. Ebből egyelőre annyira telik, hogy beszámolok a novemberi és decemberi hónapomról, ami könyvbeszerzés terén bitang erős véghajrát hozott, ellenben az olvasások miatt eléggé szégyenkezem, gyatrára sikeredett ebből a szempontból az év vége.

BESZERZÉSEK

Novemberben 5 könyvvel lettem gazdagabb. Ebből 2 kötet a PuPillának tett ígéretemnek - miszerint végig fogom olvasni a teljes HP sorozatot - köszönhető, meg annak is, mikor a 2. kötetet vettem meg, a kezembe nyomta a könyvesboltban a 3. részt is, mondván, hogy úgyis folytatni akarom majd rögtön. Így lettem büszke tulaja a Harry Potter és a Titkok Kamrájának, meg a Harry Potter és az azkabani fogoly egy példányának. Aztán megjelent végre a könyves világ által nagyon várt A hableány és Mrs. Hancock, amely engem sem hagyott hidegen. Épp a végén járok, azt hiszem vele zárom majd olvasás terén 2018-at. Nagyon szerettem volna egy példányt az új köntöst kapott Gavalda novelláskötetből, így megleptem magam a Csak azt szeretném, ha valaki várna rám valahollal. Aztán a Black Friday mizéria engem csak a könyvek terén mozgatott meg, a nagy akciós napon lecsaptam Celeste Ng legújabb könyvére, a Kis tüzek mindenüttre.

A decemberi hónap után pedig újra kitehetem a könyvespolcomra a megtelt táblát, összesen 10 könyvet könyvelhetek el. Nem mintha nem tudtam volna, hisz a családtól csak könyvet kértem, de azért magamnak is vettem két könyvet. A Poket zsebkönyvek közül a Hrabal kötetre, a Gyöngéd barbárokra kívántam rá, illetve becsúszott még egy HP rész, a Harry Potter és a Tűz Serlegét is beszereztem. A barátaimnak köszönhetően karácsonyi ajándékként csupa kis csodát kaptam: lett egy Bíborszínem, egy Medve és a csalogányom és egy Mielőtt a kávé kihűl könyvem is. A céges angyalkám szintén könyvvel lepett meg (elmondása szerint a másik egy üveg Aperol lett volna :)), tőle Lackfi János Milyenek a magyarok? című humoros írását kaptam meg. A családi karácsonynak hála pedig jövőre olvashatok Nyáry Krisztián tolmácsolásában Merész magyarokról, tovább ismerkedhetek Szabó Magdával az Ókúton keresztül, visszatérhetek nagy kedvencemhez, Robert Capához a Vér és pezsgő c. kötettel és megismerhetem Márai Sándort is Az igazin keresztül.

OLVASÁSOK

Na, itt van elég erőteljes elmaradásom. Még a november úgy ahogy adott időt az olvasásra, hisz összességében 6 könyvet fejeztem be. Ebből kiemelkedett számomra Sarah Pinborough 13 perce, amit annyira élveztem hogy ki is vettem egy másik könyvét az írónőnek a könyvtárból. Aztán kellett valami léleksimogatós olvasmány, így újráztam egy nagy kedvencemet, Hidasi Judittól az Április utat. Aj, annyira szeretem ezt a könyvet, de most nagyon másként éltem meg Vera történetét. Folytattam a 2. Harry Potter kötettel a sort (persze a filmet is újranéztem), majd végre visszatértem a vcs-csökkentéshez és kipipáltam az Ambórzy báró sorozat 3. részét, az Ármány és kézfogót. Ami sokkal jobban tetszett volna, ha kuckózósabb napokat élhettem volna át vele. Aztán mikor éreztem, hogy nem túl rózsás a helyzet olvastam egy kis könyvet arról, hogyan legyünk boldogak svéd módra (Lagom), majd a karácsonyra hangolódva a Karácsonyról álmodók című válogatást vettem a kezembe.

Decemberben egészen a szabadságom megkezdéséig kisebb-nagyobb szünetekkel A hableány és Mrs. Hancockot olvasgattam, de csak ma fogom befejezni. Viszont a szabadságom első napjaiban belehúztam a vcs-s könyvekbe és így elolvastam Scalzitól a Zoé történetét és Gillian Flynntől a Sharp Objectset. Velük lett meg az idei 12 könyv. Scalzi még mindig az én kis lightos sci-fi íróm, a Vének háborúja sorozatot is szeretem, szóval darálós könyv volt. Ellenben a Sharp Objects/Éles tárgyak baromira megviselt, közben úgy, hogy letehetetlen volt. Pont most nézem a belőle készített sorozatot és zs-e-n-i-á-l-i-s.

Januárra nincs terv, nincs fogadalom, lesz ahogy lesz az utóbbi hónapokból kiindulva :)

A többiek decembere:

Amadea

PuPilla

Heloise

Szilvi

Dóri

Nita 

Szofisztikált Macska, aki olvas :) 

Októberi zárás

Milyen gyönyörű októberünk volt idén, nem? Nem győztem újra meg újra elmerülni a szépségben, amit a természet, a színesedő fák, a lehullott falevelek nyújtottak. Rég volt már ilyen igazi vénasszonyok nyarás őszi időnk, és én csak azt sajnálom, hogy a hőmérsékletet tekintve még mindig mintha késő nyár lenne, szeretnék már egy kicsit fázni. És bár az október igen munkásan telt, azt hiszem kezdek visszatalálni az olvasás öröméhez, amikor nem leszívott aggyal olvasok, hanem a hétvégéken belemerülve, a villamoson reggel és este meg hazafelé tartva teli szájjal nevetve a könyvön. Egy dolog nem az igazi mostanság, a blogos aktivitásom, de talán ez is lesz majd jobb, visszarázódom a régi rutinomba.

BESZERZÉSEK

Három könyvvel gazdagodtam októberben. Elsőként a Poket könyvek gondozásában megjelent antológiát, a 100 szóban Budapest 2018+ - t vettem meg. Ami nekem igazi életmentő könyvecske volt. Rettentő jókat szórakoztam rajta, imádom, hogy valóban belefért a ballonkabátom zsebébe, így a buszon, metrón, villamoson simán elő tudtam kapni és visszasüllyeszteni a zsebembe két megálló között.

Az egyik könyvesbolti bóklászásom alkalmával újra felötlött bennem az, hogy régen, amikor nem molyoltam, nem olvastam a netet, hanem teljesen tudatlanul bementem és választottam magamnak egy könyvet, szóval hogy ez milyen szuper érzés volt és most mennyire hiányzik. Bemegyek és szinte minden engem érdeklő könyvről van infóm. Elmarad a felfedezés öröme. Épp ezért lepődtem meg, amikor rátaláltam Golnaz Hashemzadeh Bonde El kell mondanom című könyvére. Még csak nem is hallottam  róla, pedig pont olyan történet, ami nekem való. Gyönyörű a borítója, de tényleg, percekig csak tapogattam a boltban. És a Park adta ki, ami nekem egyfajta biztosíték a minőségre. Naná, hogy megvettem.

Utolsóként Joanne Harristől a Partvidékiek új kiadását vettem meg. Nekem ez az egyik legnagyobb kedvencem Harristől, és ugyan van egy saját példányom, az sajnos antik és mind emlékszünk, hogy anno az Ulpiusos mennyire "tartós" volt, így muszáj volt megvennem ezt. Jövőre újraolvasás érik belőle.

OLVASÁSOK

Az október az egyik legjobb olvasós hónapom volt, szuper könyveket választottam és összesen 7-et sikerült elolvasnom. Ebből volt két J.K. Rowlingtól. Elsőként az Átmeneti üresedés, amely lehozott az életről is, mégis iszonyú fontos könyvnek gondolom. Hihetetlen, hogy ez a nő mire képes. Aki megalkotott egy Harry Potter világot, levisz a hétköznapok mocsarának legmélyebbjére. A hónap végére a másik arcát, a harrpottereset is megismertem, belekezdtem (újra) a Harry Potter sorozatba. A bölcsek köve tipikusan őszi olvasmány, nagyon szerettem Harryvel, Ronnal és Hermionéval átlépni először a Roxfort küszöbét. Folytatni is fogom, mindenképpen. E két 5 csillagos olvasmány mellé csatlakozott be Domenico Starnonétól a Hurok. Milyen jó, hogy a könyvtárban lecsaptam rá, az idei év Top olvasmányai között a helye és legalább erről sikerült is írni októberben. Szintén szép élmény volt a Poket könyvek kiadásában A kis herceg újraolvasása. Fent említettem a 100 szóban Budapest 2018+ kiadványt, ami nekem az utazós könyvem volt október folyamán. Remek pillanatokat szerzett. Viszont csalódásként éltem meg Agatha Christie-től a Halál a Nílusont. Azt hiszem sokat rontott az élményen, hogy már ismertem a filmek miatt a történetet, és talán ezért eléggé túlírtnak éreztem most ezt. Viszont a legnagyobb csalódásom Guillaume Musso Holnap című könyve volt. Ígéretes alapsztori, volt hogy egészen lelkesedtem érte, aztán az egész átment egy thriller-féle valamibe, mintha Musso maga sem tudná mit is akart volna írni. De 7-ből 5 szuper élmény lett, szóval jó volt ez az október!

Egyelőre november is jól indult, főleg hogy a hosszú hétvégének köszönhetően újra van időm olvasni és van is már egy sztori, ami teljesen beszippantott. Ezt az érzést is olyan sokszor szoktam hiányolni.

Remélem novemberben további jó történetek találnak meg majd maguknak.

A többiek is meséltek az októberükről:

PuPilla 

Amadea 

Dóri 

Nita 

Heloise

"Itt van az ősz" - avagy egy megkésett szeptemberi zárás

Ó, az ősz ... a kedvenc évszakom! Imádtam a szeptembert, a maga kétpólusú időjárásával együtt: első felében még tombolt a nyár, a másodikban meg reggelente majdnem téli hőmérséklet volt, ugyanakkor én már éreztem, hogy "itt van az ősz, itt van újra", nekem érkezett meg, az én kedvemért jött el, hogy elsöpörje a nyári emlékeket és előkészítse a terepet télre, a lelassulásra, a befelé fordulásra. És akit még nem győztem meg, hogy miért is lehet szeretni az őszi évszakot, itt van hozzá az egyik kedvenc idézetem a Ráadásnapból:

"A szeptember az egyik kedvenc hónapom. Szeretem azokat a hónapokat, amikor séta közben keresed a napfényt. Amikor ha az utca egyik oldala árnyékos, a másikra meg süt a nap, átmegy az ember, hogy érezze. Sokkal jobb, mint amikor nyáron sétálsz és átmész az utca másik oldalára, hogy elkerüld a napsütést."

BESZERZÉSEK

De hogy ne csak az őszről áradozzak, mesélem, hogy mik kerültek hozzám szeptember folyamán. Azt hiszem, hogy a könyvek, a lapok között meghúzódó történetek, az, hogy mindegyik egy külön kis világ, még mindig örömet tud hozni az életembe. Épp ezért mostanság nem tudom megállni - és bevallom, hogy nem is akarom -, hogy ne vegyek új könyveket. Négy új szerzeményem lett, amelyből eddig csak egyet olvastam el. Ez pedig Péczely Dóra (szerk.): Budapest off nevet viselő novellás gyűjteménye. Szerettem olvasni, ráadásul - bár ez már október, de -  a Poket könyvek is megjelentett egy budapesti gyűjteményt, szóval hamarosan tervezek egy "fővárosi" posztot. Ha már Poket: nem tudtam ellenállni A kis herceg kiadásnak, és milyen jól is jött ez nekem, pont tervezem újraolvasni, mert én tiniként nagyon nem szerettem. Adnék neki egy második esélyt. A következő beszerzésemkor az őszi kuckózós, hosszan belemerülős olvasós estéket képzeltem magam elé: Calebb Carrtól A Halál angyalát vettem meg. (Kata már olvasta, neki tetszett, ez számomra csak egy megerősítés volt). Az utolsó beszerzésem egy projekt kezdete. Én anno már nem voltam a Harry Potter generáció tagja, ezért könyvben nekem kimaradt a sorozat. Egyszer nekifutottam, az első három részig jutottam. Most megígértem kedves barátnőimnek, hogy szép lassan sorban elolvasom majd őket, hisz ez szerintem minden könyvmoly olvasmánylistáján szerepel. Ráadásul nekem nagyon tetszik az Animus új kiadása, így mindegyik rész majd otthonra lel a könyvespolcomon előbb-utóbb, most az első rész, a Harry Potter és a bölcsek köve lett az új polclakóm.

OLVASÁSOK

Akármennyire igyekszem visszatornászni magam a régi havi 6-7-8 könyves szintre, nem megy, és rájöttem, hogy el kell ezt engednem. Egyszerűen a munka, a munkahelyi felelősség annyi energiámat elviszi, hogy esténként van hogy a pihenés nagyobb prioritást élvez, mint az olvasás. Ettől függetlenül a táskámban mindig van könyv, reggelente a BKV-n mindig olvasok, szóval a könyvmolyságom marad, csak az intenzitás csökken. Sajnos.

Szeptemberben 4 könyvet olvastam el. Madeline Miller Akhilleusz dalával kezdtem, amiről már írtam is, és ami azt hiszem örök kedvenc könyvem marad. (Amúgy ti nem nyúltok zaklatott időszakotokban többször a régebbi kedvenceitek után?)

A könyvtárazást még mindig imádom, és bár sajnos bezárt a kedvenc tagkönyvtáram, az utódjában is tudtam magamnak olvasnivalóra lelni. Így került sorra Meik Wiking Hyggeje, ami igazán szép kis kiadvány volt, érdekes infókkal. Aztán jött a Budapest off is, amit mint fent írtam nagyon szerettem, érdekes volt a kerületekről ilyen kis rövid szösszeneteket olvasni. Ami meg ezután szinte kitöltötte az egész szeptemberemet az Joanne Harristól a Rúnajelek. A várólista-csökkentésben beválogatott könyvem volt ez, de őszintén megmondom, akármennyire szeretem Harrist, ezzel bizony megszenvedtem.

Ettől függetlenül a mérleg nyelve megint egyensúlyban van: 4 vásárolt és 4 elolvasott könyv, soha rosszabb hónapom ne legyen. Sajnos az október még dolgosabbnak ígérkezik és bármennyire is szeretnék aktívabb lenni a blogon, van egy olyan érzésem, hogy ez a platform, az én kedves hobbim látja majd ennek kárát. De az vigasztal, hogy nem szalad el, bármikor itt van nekem, akárcsak a könyvek. Szóval én igyekszem, a többi meg majd meglátjuk.

A többiek is meséltek a szeptemberről:

Amadea

PuPilla

Heloise

Theodora

Nita

Augusztusi zárás

A nyár utolsó hónapja nálam az egyik legkedvesebb lett az évben. Szenvedtem én is a melegtől, viszont annyi offline programom volt, hogy egy kicsit vissza tudtam fogni az online léttel járó stresszt és kényszert, és csak azokkal voltam együtt, akikkel jól esett, csak olyan programokkal telt meg a naptáram, amelyek fel is töltöttek. Ennek persze pl. a blog is kárát látta, negatív rekordot döntöttem a posztok terén, ellenben vásároltam könyveket jócskán és azért olvas(gat)tam is.

BESZERZÉSEK

Összesen 5 új könyvvel lettem gazdagabb, és mindegyiknek szívből tudtam örülni. A Libri 1+50%-os nyár végéig tartó akciója keretében végre a fenekére vertem annak az utalványnak, amit a kollégáimtól kaptam születésnapomra. Így sikerült beszereznem Edith Eva Eger A döntés című könyvét, amelyre nagyon kíváncsi vagyok. Nem nyári olvasmánynak gondolom, meg amolyan csendes, belemerülős helyzet kell hozzá, így ezt őszre tartogatom. A másik ajándék könyvem pedig Fodor Marcsi - Neset Adrienn: 50 elszánt nő névre keresztelt válogatása lett. Ezt azért is vettem meg, mert egyrészt csupa jót olvastam róla - amellett, hogy érdekel persze -, másrészt ha valóban annyira jó, akkor szerintem meg is van a keresztlányom karácsonyi ajándéka.

A pár napos miniszabimra mindig fontos kérdés, hogy milyen könyvet viszek, valami könnyedebbel szerettem volna útnak indulni és így esett a választásom Lucy Strange A fülemüleerdő titka című tüneményes történetű és gyönyörű kivitelezésű regényére. Nagyon jó választás volt!

A negyedik könyv a Poket Zsebkönyvek egyik újabb kötete: Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül. Édesapámmal nagy kedvencünk Karinthy, ő már ezt is olvasta tőle, én még nem, így nem is volt kérdés, hogy én le fogok rá csapni. Imádom a kivitelezését, az apróságát, hogy kényelmes olvasni, és hogy egy kisebb női táskába is simán belefér.

Az ötödik könyvet a budapesti Frida Kahlo kiállítás hatására szereztem be. A "nyaralj itthon projektem" keretében elmentem megnézni, ami szuper döntés volt és utána úgy jöttem ki, hogy szeretnék még többet megtudni Fridáról. Erre F. G .Haghenbecktől Frida füveskönyvét szemeltem ki, amely augusztus utolsó napjaiban be is futott hozzám.

OLVASÁS

Az, hogy augusztus szinte minden hétvégéjén utaztam valamerre és előtérbe kerültek a séták, lubickolások, hosszú esti beszélgetések és fröccsözések bizony meglátszik az elolvasott könyvek számán is. De azt éreztem, hogy nekem most pont egy ilyen nyári hónapra volt szükségem. Végül csak 3 könyvet fejeztem be, amelyből egy nagy kedvencem újrázása volt. Gail Honeymantől újra levettem a polcról az Eleanor Oliphant köszöni, jól van című könyvét. Imádat, még mindig. Az egyik legkedvesebb könyv számomra. Aztán jött a két nyaralós könyv: Szabó Magdától a Hullámok kergetése és a fent említett A fülemüleerdő titka. Szerintem nagyon jókat választottam magamnak augusztusra, most semmi túl komoly nem csúszott volna nálam, mégsem voltak azok a fajsúlytalan történetek, hanem rengeteg mondanivalót, érdekességet találtam bennük.

Tatai Öreg-tó, az új szerelmem

Mivel az augusztus tényleg utazós, programokban, baráti találkozókban, jövés-menésben bővelkedő volt, így erre a nyára egész jó szívvel tekintek vissza. De eléggé fel vagyok dobva, hogy a naptár szerint már szeptember van, jön a kedvenc évszakom, amely hozza magával a lassulást és én most erre is nagyon vágyom. Van már őszi könyvlistám is, remélhetőleg olyan, amit teljesíteni is tudok, lesz rá 3 hónapom, az biztos.

A többiek is lezárták a nyárt:

Amadea 

PuPilla 

Dóri 

Nita 

Heloise

Szilvi

Júliusi zárás

A július beszerzések és olvasások terén igazán egyensúlyban lévő hónap lett: pont annyi könyv került hozzám, mint amennyit elolvastam, csak ugye nem pont ugyanazokat.

BESZERZÉSEK

A hónap elején a fejembe vettem, hogy az egyik kedvenc könyvemet, a Jane Eyre-t szeretném beszerezni az Ulpius klasszikusok sorozatának kiadásában, ami a mission impossible kategóriájába tartozik (tudom, én is jókor kapcsolok). E miatt tettem egyik délután egy hatalmas antikvárium körutat, de sajnos nem jártam sikerrel. Viszont az egyik helyen megláttam Szabó Magda Hullámok kergetése című könyvét, amelyre Tíciánál figyeltem fel, így úgy döntöttem ez bizony hazajön velem. Aztán egyik délutáni könyvesboltos bóklászásom során elköltöttem még a szülinapomra kapott egyik ajándékkártyámat két gyönyörűségre: Jón Kalman Stefánsson A halaknak nincs lábuk lett az egyik, amely nagyon szép kiadás, illetve egy újabb Szabó Magdára, a Zeusz küszöbénre csaptam le. Utolsó beszerzésem egy molyos vétel volt: ha már a Jane Eyre-t nem sikerült az Ulpius kiadásában - egyelőre - a polcomra tennem, az Üvöltő szeleket igen, amit tervezek is az ősszel újraolvasni.

OLVASÁS

A 4 olvasás egy kicsit csalás, hiszen a 4. könyvet augusztus első napjaiban sikerült befejeznem, de majdnem megvolt, szóval én inkább ide sorolom. A júliust szinte egész végig Olaszországban töltöttem, pedig ki sem tettem a fővárosból a lábam. Nem akarattal válogattam össze a könyveket, egyszerűen tudat alatt így jöttek, gondolom próbáltam "elmenekülni" a hétköznapok elől. Elsőként Szerb Antaltól az Utas és holdvilágot olvastam újra a Poket könyvek kiadásában és most sem csalódtam benne. Aztán folytattam a sort Dan Brown Infernójával, amely várólista-csökkentéses könyv volt és nekem csalódás. A témáját nagyon szerettem, viszont valahogy beleuntam Langdon prof rohangálásába, túl sok volt már. A harmadik könyvem egy igazi könnyed történet volt Laura Frasertől. Az itáliai affér nem ígért túl sokat, és azt be is teljesítette, de nekem most nagyon jól esett ilyen kis semmiségekről meg a csodás olasz városkákról, a tájakról, emberekről, kajákról olvasnom. Az utolsó könyv viszont elég komoly témákat boncolgatott, holott elég kis chick-litnek tűnik. Tisztában voltam vele, hogy nem az, hisz láttam a Hatalmas kis hazugságok című sorozatot, utána határoztam el, hogy könyvben is szeretném megismerni. Pont olyan jó volt, mint a sorozat, van, ami a könyvben jobban tetszett, van, ami a sorozatban jött át jobban, mindenesetre szerintem fontos könyv, én ajánlom mindenkinek.

Abból kiindulva, hogy július is milyen piszok gyorsan eltelt, augusztusban sem lesz ez másképp (egyrészt örülnék is ha gyors lenne, mert ez a kánikula a városi betonrengetegben elviselhetetlen), bár végre ebben a hónapban úgy tűnik a munka mellett pár nap mini nyaralásra lesz lehetőségem, amely során offline létet és rengeteg olvasást tervezek. És bevallom, én vagyok az az őrült csaj, aki már nagyon várja az őszt (a kedvenc évszakom), sőt, már szépen alakulnak az őszi olvasási terveim is, szóval a nagy hőség közepette inkább erre az időszakra próbálok gondolni a cseppfolyósodás elkerülése végett.

A többiek beszámolója:

PuPilla 

Dóri 

Nita 

Amadea

Heloise

Júniusi zárás

Újabb hónap, újabb olvasások és újabb beszerzések. Mert persze június sem maradhatott el könyvvásárlás nélkül. Minden hónapnak nagy önuralommal indulok neki, hogy aztán jót nevessek saját magamon (pláne ma, amikor a július első könyvét is beszereztem, pedig még csak a 2. napot koptatjuk az új hónapból, szóval már fix az is, hogy azt sem fogom nullásan zárni.)

BESZERZÉSEK

Igazából nem csaptam hatalmas dorbézolást június folyamán sem, egyedül csak az Ünnepi Könyvhétről nem jöttem el üres kézzel. Bár erősen kérdéses volt, hogy idén egyáltalán kijutok-e, ugyanis egy hosszú hétvégi kiruccanást pont akkorra sikerült megszervezni. De azért csütörtökön mégis tettem egy nagyon gyors és hatékony kört, kb. 20 perc alatt a birtokomba kerültek a könyvek. Célirányosan rohantam zakkanttal egyik standtól a másikig, aztán a végén még PuPillával is volt időm néhány szót váltani, miközben beálltak a Cecilia Ahernre váró dedikálók sorába. És miket vettem? Az Animusnál lecsaptam az idei év legjobban várt új megjelenésére: Fredrik Backmantól szereztem be az Egymás ellent, ami Björnstad sorozat 2. kötete. Aztán egy gyors fordulattal átrepültünk a Jelenkorhoz, ahol Margaret Atwood A vak bérgyilkos kötete került hozzám. Bár sokat töprengtem rajta, hogy kell-e nekem vagy elég lesz-e könyvtárból, ott mégis hozzácsaptam még Paolo Cognetti Nyolc hegy című regényét. Van úgy néha, hogy engedni kell a belső hangnak. Mivel a hónap további része úgy eltelt, hogy néha azt sem tudtam merre vagyok arccal előre, így további nagy könyvvásárlás nem is történt, egyszer csak rájöttem, hogy vége a hónapnak.

OLVASÁSOK

Bár az idő rohan, a könyvekkel úgy éreztem, hogy nem nagyon haladok. Mondjuk köszönhető ez annak is, hogy rákattantam szerintem két zseniális sorozatra, így volt, hogy szabadidőmben inkább őket daráltam (amúgy a Hatalmas kis hazugságok és a 13 okom volt rántott be magával). De hogy visszakanyarodjak a könyvekhez, nyaranta mindig olvasok valami olyan könyvet, ami a wanderlust érzését kicsit csitítja bennem, mert idén sem arról fognak ezek a hónapok szólni, amiről kellene. Erre választottam Balogh Boglárka Ezerarcú Földjét, ami egy kis csoda és tele van hihetetlenebbnél hihetetlenebb történetekkel a nagyvilágból. Aztán folytattam a hónapot az Egymás ellennel, amit a végén tyúklépésben olvastam el, egyszerűen nem akartam elengedni a szereplőket. Utána pont jól esett Tisza Kata pszichoprózáit befejezni, az Akik nem sírnak rendesen nem egy könnyű kötet, de biztos vagyok benne, hogy minden olvasó megtalálja benne azokat a részeket, amelyek neki szólnak. Ha már a blogon írtam egy nyári listát, mindjárt újra el is olvastam róla egy nagy kedvencemet: Edward Kelsey Moore Szikomorfán születtem című könyvét legalább annyira szerettem, mint az első alkalommal, tüneményes könyvről van szó, a tökéletes nyári olvasmány, ha valaki érzelmes, de tartalmas könyvre vágyik, ami kicsit a lelkét is dédelgeti. A júniust a Nyolc heggyel zártam és nagyon érdekes lett vele a viszonyom: a nagy hétköznapi munkás pörgés közben lelassulásra késztetett és a végére egészen más szemmel néztem a történetet, mint az első oldalak után.

A június mérlege egész jó: 3 új könyv, ebből kettőt már sorra is tudtam keríteni és összesen 5 könyvet olvastam el. Júliusra is elégedett lennék hasonló mérleggel. Sajnos a blogos aktivitásomat és lendületemet nem nyertem egyelőre vissza, egy fárasztó nap végén sokkal inkább választom az IRL programokat és később a késő esti olvasást, mint a gép előtti pötyögést (így is egész nap monitor előtt vagyok, felemelő érzés offline életet élni). Azt hiszem ilyenkor nem is kell erőltetni, nem stresszelem magam azon, hogy csak ennyi vagy annyi bejegyzés született. Majd lesz másként is. Addig is bőszen pipálgatom a saját kis nyári terves listáimat, jobbnál jobb programokat írtam össze még tavasszal, amit nyaralás nélkül is meg lehet valósítani. Persze a nyári könyves listámat is szeretném teljesíteni, szóval a posztírás után irány az olvasás! :)

A többiek is meséltek a júniusukról:

Amadea

Dóri

Szofisztikált Macska

Nita

Májusi zárás

Cseppet megkésve összegzem a májusomat, de olyan sok minden történt benne, hogy állandóan azt éreztem csak kergetem a napokat, azok meg az arcomba nevetve tovaröppennek. Ezt leszámítva az egyik legszuperebb, programokkal teli hónap lett ez.

BESZERZÉSEK

A Könyvfesztiválos harácsolás után nem terveztem nagy dorbézolást csapni, sőt, nem is terveztem könyvet venni. Ehhez képest azért két könyvvel csak gyarapodott a gyűjteményem, de ezek végre amolyan hirtelen felindulásból, spontán elkövetett vásárlások voltak. Talán pont kétszer mentem be május során könyvesboltba nézelődni, levezetni a napi feszültséget és mindkét alkalommal könyvvel jöttem ki. Az első szerzemény a Szabó Magda Kiállításnak köszönhető, amit sikerült a PIM-ben megnéznem az egyik hétvégén. Ott jöttem rá, hogy mennyi olvasnivaló vár még rám az írónőtől és az ismerkedés folytatására az egyik ifjúsági regényét, az Álarcosbált választottam. Amúgy pont mostanság adta ki a Móra Kiadó egységes, szép új köntösben a fiatal olvasóknak írt műveit.

A második beszerzésem Balogh Boglárka Ezerarcú Föld című könyve lett, amely tökéletes választás volt arra, hogy a hétköznapok szürkeségét egy érdekfeszítő, világ körüli kalandozással megfűszerezzem. Hihetetlen egy könyv, hihetetlen és mélyen elgondolkodtató történetekkel a világunkról és az emberi faj sokszínűségéről.

OLVASÁSOK

Úgy látom visszanézve, hogy május a nagyon klassz ifjúsági regények hónapja volt. Eléggé leterhelten csináltam végig a hétköznapokat és tudom, hogy ilyenkor a nagyon komoly regények, a hosszú történetek egyszerűen nem mennek, nem tudok rájuk megfelelően koncentrálni. Így került sorra májusban Julie Buxbaum Hogy folytassam? című regénye, amit imádtam, nálam hozta az előző könyvének a színvonalát. Majd folytattam Szabó Magda Álarcosbáljával, aztán Leiner Laura Ég veledjével, amit szintén a szívembe zártam, mert azért már komolyabb témával foglalkozik, mint anno az SZJG. Az ifjúságiak sorát Csapody Kinga szerkesztésében megjelent Szakítós című novellagyűjtemény zárta, amely sajnos annyira nem talált meg engem, de egynek jó volt. A hónap legnagyobb csalódása A hatalom volt Naomi Aldermantól, amelyet pedig szinte mindenki agyondicsér, és egyre többen rajonganak érte. Én nagyon megszenvedtem vele, teljesen mást kaptam, mint amire vártam, és sem a történet, sem a stílus nem tudott lekötni, kész kínszenvedés volt végigolvasni, pedig nagyon rákészültem én is. Persze, a sok olvasásnál óhatatlan, hogy ne csússzon be egy-egy rosszabb könyv, de remélem idén több ilyen fiaskóm nem lesz.

Májusra jó lesz majd visszagondolnom, mert bár a munka terén megterhelőek a napok, sok és nagyon jó programom volt. Budapest soha nem pihen, rengeteg jó kulturális rendezvényt lehet találni, a jó idővel meg már a kedve is megjön mindenkinek, hogy szabadtéren töltse az értékes szabadidejét. Ráadásul végre hosszú idő után egy kis szabadságot is be tudtam iktatni, így már nem is tudom hány év távlatából végre eltölthettem egy napot a Balaton környékén és az utolsó héten pedig Németországban, meg Hollandiában szakadhattam ki a hétköznapokból. Sokat kaptam ettől a pár naptól, ilyenkor értékelem mindig azt, hogy milyen szép, színes és változatos helyen élünk mi emberek.

Júniusra is gyülekeznek az IRL programok, meg persze rögtön az elején ott lesz a Könyvhét, amelyen biztos, hogy beszerzek majd egy-két könyvet (ami lehet több is lesz majd magamat ismerve).

A többiek májusa:

Heloise

Amadea

Dóri

Nita

PuPilla

Áprilisi zárás

Havi zárást írni mindig olyan, mint egy emlékkönyv egy oldalát fellapozni. Összegzés, visszatekintés, beszerzések, olvasások. Szeretem átgondolni mindegyik hónapot ebből a szempontból. Valahogy keretet ad mindegyiknek, valóban le is zárja őket és friss lendülettel indulhatok neki a következőnek.

Tudtam, hogy áprilisban nem fogok nullás hónapot zárni, hisz Könyvfesztivál volt, amire jöttek a jobbnál jobb új megjelenések. Nem akartam magamat keretek közé zárni, rájöttem, hogy tök felesleges azon agyalnom, hogy úristen ennyi könyvet vettem. Ha jól esik, már pedig bizony most mindegyik igazán jól esett, akkor nem verem a fejem a falba, hogy elszabadult a Könyves Szörnyella bennem.

BESZERZÉSEK

Áprilist két előrendelt könyvvel indítottam. Ebből Eleanor Catton A próba című regénye átcsúszott áprilisra, pedig márciusra vártam a megjelenési infók alapján. Szintén előrendeltem Zafón legújabb tégláját, a Lelkek labirintusát. Atyaég, hogy ez mekkora egy monstrum! Picit szomorú vagyok miatta, hogy a nemrég beszerzett új kiadásokhoz sem passzol, mind nagyságban, mind a kemény fedeles volta miatt kilóg a sorozat többi darabjához képest a sorból.

Még a Könyvfeszt előtt, stílusosan április 11-én a Költészet Napján indult a Sztalker csoport POKET automata projektje, amiről szerettem volna külön írni, de már annyian megtették előttem, illetve a POKET csoport infója alapján a félévre szánt készletük két hét alatt elfogyott, hogy úgy gondolom nem kell nekik nagyobb reklám. A lényeg, hogy nekem nagyon bejött ez a projekt, az egész elgondolás, az ami mögötte van és amit el szeretnének érni vele. Természetesen én is kipróbáltam már talán a második napon az egyik automatát és akkor Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk kötetével lettem gazdagabb. Vadásztam utána még egy Szerb Antal Utas és holdvilágot is, mert pechemre (vagy sem) elég közel mozgok pár automatához, így a kísértés könnyen elkap. Ezt majd a nyár során tervezem is újraolvasni (hogyan nyaraljunk könyveken keresztül 1. "áldozat").

És akkor jött a Könyvfeszt, amely most nagyon jól sikerült. Munkát tekintve kemény hónap van a hátam mögött, abszolút az tartotta bennem a lelket, hogy pénteken könyves buli van. A lányokkal nagyon jó péntek délutánt töltöttünk kint együtt, felváltva beszéltük rá egymást könyvekre. Vasárnap is tettem egy kört még egy barátnőmmel, de akkor én már csak ajándék könyveket vettem. Végül három tervezett beszerzésem lett: a 21. Század Kiadó KULT könyvei közül Naomi Alderman A hatalom kötete és Jim Crace Az utolsó aratása jött velem. Gyönyörű kiadványok, szokás szerint, de ezek tényleg messzemenően a legjobbak minőségben. Sikerült Heather Morris Az auschwitzi tetováló című elbeszélését Anetten keresztül kedvezményesen megvennem az Animus standjánál, ahol a legjobb hírt kaptam: Könyvhétre érkezik Backman Mi vagyunk a medvék című könyvének a folytatása. Majdnem örömtáncot lejtettem ennek hallatán, szóval már a Könyvhétre is bőszen tervezek. És akkor a kisördögök rábeszéltek még egy könyvre, Lugosi Viktória Ajvéjét vettem meg nagyon szép új kiadásban a Parktól.

Szóval 8 könyv a mérleg, amit ha elfektetek akkor végtelen, mint az én várólistám. De sebaj, szép lassan sorra fog kerülni mindegyik szépség.

OLVASÁSOK

Meglepő, de akármennyire húzós volt április egész szép számú olvasás van a hátam mögött, összesen 7.

1. Marceline-Loridan Ivens: És te nem jöttél vissza - felemás érzéseket keltett bennem, mert a téma fontos, de a kivitelezés valahogy nem volt az igazi számomra.
2. Kováts Kriszta-Nyáry Krisztián: Játékok és szerelmek - nagyon szerettem olvasni, tetszett a koncepció, a szép igényes kötet fényképekkel és dalokkal illusztrálva.
3. Timothy Snyder: A zsarnokságról - kemény, nagyon kemény könyv volt számomra és sajnos nagyon is aktuális. Remélem, hogy sokan olvassák majd, mert fontos üzenetek, gondolatok találhatóak benne.
4. Jennifer Niven: Veled teljes a világ -  leszívott agy állapotában a legjobb jó ifjúság könyveket olvasni, legalábbis nekem nagyon jól esik. Bár nem volt tökéletes könyv, vannak hibái, mégis szerettem.
5. Alice Hoffman: The Ice Queen - szerettem volna a várólista-csökkentéssel is haladni, és Hoffmannal nem lehet mellényúlni. Szerencsére most is jól választottam, ízig-vérig hoffmani regény volt ez is, keserédes, szerelmes, érzelmes.
6. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - terveztem régóta újraolvasni, a POKET zsebkönyvek miatt itt volt rá a legjobb alkalom és sokkal jobban tetszett, mint amikor kötelezőként olvastam. Azt hiszem most értettem meg igazán miről is szól ez a könyv.
7. Lugosi Viktória: Ajvé - amire rábeszéltek a kisördögök, és amiről olvasás közben mindenki azt mondta, aki már olvasta, hogy mennyire szerette. Én egy picit mást vártam, sokkal humorosabb történetet, mert számomra ez egy nagyon szomorú könyv lett, még ha voltak benne különösen vicces jelenetek is. Ettől függetlenül közel került hozzám a könyv és az írónő többi könyvére is nagyon kíváncsi lettem.

Májusra sok-sok olvasást tervezek, illetve a posztok terén is szeretném behozni az elmaradásomat. Nagyon örülök, hogy áprilissal a jó idő is beköszöntött, egyre többet ülök ki én is a szabadba olvasni, úgyhogy a potenciális, általam kipróbált kávézókról is készülnek már újabb bejegyzések.

A többiek áprilisa:

Amadea
Heloise
Dóri
Nita 

Márciusi könyves zárás

Akármennyire is márciusi lány vagyok a születésnapomat tekintve valahogy soha nem volt túl kiegyensúlyozott a kapcsolatom ezzel a hónappal. Most sem volt ezt másként, volt fent és lent egyaránt, szóval örülök, hogy áprilisba léptünk, hogy ma élvezhettem azt, hogy süt a nap, hogy kellemesen meleg volt a vékonyabb kabát, hogy este nem sötétben érek haza, szóval, hogy lassan tavaszodik. Hajrá, hajrá, kell ez a kis D-vitamin már!

BESZERZÉSEK

A könyvek terén szép, kiegyensúlyozott időszak volt ez a pár hét. Nem szálltam el nagyon a beszerzésekkel, csupán két könyvet vettem magamnak, bár ez lett volna még több is, ha az előrendelt Eleanor Catton nem tolódott volna át áprilisra (így a jövő hónap ígérem B-R-U-T-Á-L-I-S lesz!). Szóval nőnap alkalmával megleptem magam Elena Ferrante Nő a sötétben kisregényével (nagyon jó választás volt ám), illetve hónap végén befutott végre az új kiadású Ötnegyed narancs is Joanne Harristől. Ez utóbbit már olvastam, nem voltam oda érte, így egyrészt most szeretném majd újrázni, másrészt kellett a Harris-gyűjteményembe, mert ez még nem volt meg. A harmadik könyvet szintén könyvmoly barátnőmtől kaptam, ő Jennie Melamed Lányok csöndje c. regényével lepett meg. El is olvastam már, sajnos én nem rajongok érte úgy, mint a legtöbben, de majd jön róla poszt és kifejtem mi is volt a problémám.

OLVASÁSOK

Visszatért a régi ritmusom, ami nem biztos, hogy így marad, de márciusban 8 könyvet olvastam el. Sikerült befejeznem Az igazság és más hazugságokat (vcs-s könyv), Rose Tremaintől a Gustav-szonátát, majd rávetettem magam a friss Ferrantémra, a Nő a sötétbenre. Aztán elkapott a könyvtári láz: hatalmas habzsolásba kezdtem, rengeteg könyvet vettem ki és volt amiért oda-vissza vagyok. Ilyen pl. Tittel Kinga Mesélő Budapestje. De könyvtárból olvastam egy verseskötetet, a Szívlapátot is. Illetve szintén ebből a forrásból kerítettem sorra Fredrick Backman rövidkéjét, A hazafelé vezető út minden reggel egyre hosszabbat. Közben befejeztem a lassan két hónapja olvasott Igazi hősöket Nyáry Krisztiántól, ami egy vcs-s darab volt. Utolsóként pedig a Lányok csöndjét köszönhetem márciusnak.

A blogon is igyekeztem aktívabb lenni, szeretném ha ez a lendület kitartana jó sokáig. Van már pár kávézós hely, amit szeretnék nektek a megszokott kereten belül bemutatni. Plusz a könyvtári dőzsölés eredményeképpen vár rám néhány jónak ígérkező olvasmány és ugye azt már említenem sem kell, hogy az április a Könyvfesztivál hónapja, amikor a könyvimádók kirúgnak a hámból egy kicsikét (vagy nagyon?).

Viszlát március! Voltak jó pillanataid (könyvek, három csodálatos színházi élmény, sok jó kávé és a barátokkal közös percek, beszélgetések, levelezések), meg voltak kevésbé jók (bár jó élmény volt a szülinapom, mert sokan tették azzá, mégis nehezen éltem meg most ez a kort), illetve volt rossz részed is (életem legpocsékabb húsvétja - betegség a köbön, ami az egész családot leterítette), szóval nem sajnálok búcsúzni tőled. Április, téged pedig Isten hozott!

A többiek is meséltek a márciusukról:

Heloise 

Amadea 

Szofisztikált Macska alias Panna 

Szilvi 

Dóri 

Nita 

PuPilla