... avagy a január extra hosszúsága és csigalassúsága után a február úgy elhúzott mellettem, hogy csak pislogtam (és nem, nem hiszem, hogy ez a -3 napnak köszönhető).
Szóval miután felocsúdtam döbbenetemből, hogy péntektől márciust írunk (hello, szülihónap!), most már úgy érzem, jó lenne ha végre a blogra is annyi időm és energiám lenne a valóságban, mint ahogy azt fejben megtervezem. Mert ez a február ebből a szempontból katasztrofális volt és mea culpa mindenkitől, akinek még nem válaszoltam bármilyen platformon, de csak rohanok a múló idő után és egyelőre ő tűnik gyorsabbnak.
BESZERZÉSEK
Februárban sem csaptam nagy harácsolást, egyetlen könyvvel gazdagodott a magánkönyvtáram, de azt már nagyon régóta vágytam a magaménak tudni. Az Akhilleusz dala után Madeline Miller Kirkéről írt a külföldi visszhangok szerint egy remek könyvet, tehát számomra egyértelmű volt, hogy ez nem hagyhatom ki. Csodás kiadvány lett, öröm kézbe venni. Viszont még nem kezdtem bele az olvasásába, a hosszú márciusi hétvégére tartogatom, úgy igazán szeretnék elmerülni benne.
OLVASÁSOK
A mérsékletes beszerzés mellett olvasások terén egész szépen teljesítettem, de ez főleg annak köszönhető, hogy némely elolvasott könyv nem volt túl hosszú, illetve volt ahol már szorított a könyvtári határidő és ez utóbbi a rendszerető, határidőket betartó énemnek kellő motivációt jelent (persze amennyiben jó a történet is).
Ők kerültek terítékre:
- Gregoire Delacourt: Vágyaim listája - fogok róla írni, mert nagyon kellemes meglepetés volt és annyira örülök, hogy nem a rossz kritikákra hallgattam, hanem a hatodik érzékemre, mert jól egymásra találtunk.
- R.M. Romero: Karolina és a krakkói babakészítő - picit csalódtam, mást vártam, illetve a magasztaló vélemények miatt szerintem túl magasak voltak az elvárásaim, viszont fontos könyv lehet belőle, ha megfelelő nyitottságú és a téma iránt érdeklődő fiatalok kezébe kerül.
- Jean Webster: Nyakigláb Apó - régi adósságom volt saját magam felé, szinte egy este elolvastam. Cuki volt.
- Böszörményi Gyula: Bitó és borostyán - vcs-s könyv és egészen jól éreztem magam a Milivel száguldó vonaton.
- Bodor Attila: A tél menyasszonya - ajándékba vittem a keresztlányaimnak és atyaég, hát beleszerettem egy mesekönyvbe. Írok róla mindenképpen, remélem sok kis(nagy)lányhoz eljut majd.
- Celese Ng: Amit sohase mondtam el - 2019 Legjobb Olvasmányai között lesz a helye mindenképpen. Erről is tervezem a posztot, számomra nagyon fontos és sokrétű mondanivalóval rendelkező könyv.
- Lackfi János: Milyenek a magyarok? - hát ennyire szerintem nem gáz a helyzet velünk kapcsolatban, mint ahogy itt olvastam. Nekem túl sok volt, a vicces részek helyenként inkább már kínosak voltak, de vcs-s volt és ajándékba kaptam, szóval mindenképpen el szerettem volna olvasni.
Amúgy azt néztem, hogy olvasás szempontjából erősen kezdtem 2019-et, eddig 4-5 könyv nagyon betalált. Megint egyre többször érzem azt, hogy imádok olvasni, újra sikerült azt a flow élményt is átélni, amikor teljesen visz magával a könyv, órák hosszat csak vele lenni kettesben. Szóval akármilyen zaklatott minden más szempontból eddig az évem, az olvasás most nagyon odatette magát. Nem mondom, hogy márciustól minden más lesz, nem fogadkozom, mert akkor is a prioritásban szegény blog, meg az intenzív online jelenlét sérül a hétköznapi IRL programokkal és a kötelességekkel szemben, de hátha lassan könnyebb lesz gép elé ülni és a tavasz új lendületet hoz.
 |
| Tavasz van a levegőben! |
A többiek zárása:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése