Meik Wiking: Hygge - A dán életérzés, amely boldoggá tesz
Amikor először kezdtek beszivárogni a könyvesboltokba az ilyen-olyan tematikus életmód könyvek, amelyek a különböző népek életszemléletéről szóltak, a Hygge volt az első, amelyre egészen rákívántam. Aztán valahogy úgy alakult, hogy végül a legutolsó könyvtári barangolásom eredményeképpen jött velem haza és nem saját példányként a könyvesboltból. Az, hogy most olvastam el egy tökéletes időzítés volt, mert ha évszakhoz akarnánk kötni a dánok hyggeségének tetőpontját az az ősz, de legfőképpen a tél lenne, szóval volt miből csemegéznem magamnak a következő időszakra.
Attól függetlenül, hogy milyen szép és informatív kis könyvecske ez olyan sok újdonságot nem adott számomra. Persze nevén nevezte a dánok boldogságának forrását, de úgy gondolom, hogy az nem csak a hyggeben keresendő. Első körben szerintem a dánok a jóléti államuknak köszönhetik a boldogságukat, amit egy helyen Meik Wikking is megfogalmaz. Ha a számlák befizetése, a létfenntartás miatt idegeskedünk, akkor biztos vagyok benne, hogy még a dánoknak sem a hyggeség lenne az első gondolatuk. Ha megvan az a biztonság, amely lehetőséget ad arra, hogy életszínvonaladnak megfelelően behozd a meghittséget, a társas együttlét örömét az életedbe, akkor már mindjárt könnyebb erre (is) koncentrálni. Próbáltam a kis mindennapi gondjaim, anyagi, munkahelyi, egyéni szocproblémáim elengedésével olvasni a hygge-guruvá válás rejtelmeiről és azt kell, hogy mondjam ezt bizony már régóta alapfokú szinten "űzöm", csak nevet nem adtam neki.
"Egy jó könyv társaságában kikapcsolódni: ez a hygge gondolatának egyik sarokköve."
Meik Wikking végigvezeti az olvasót a hyggévé válás lépcsőfokain. Elsőként próbálja átadni, hogy mi is ez a dánoknak és számomra a fenti meghittség és társas együttlét öröme az, amit jelent ez a szó. Megtudjuk, hogy melyek azok a tárgyak, majd cselekedetek, amelyekkel hozhatjuk a hyggét az életünkbe. Nem kell ehhez agysebésznek lenni, hisz mi magunk is az ősz-tél beköszöntével teljes kuckózos üzemmódra váltunk és ezekhez olyan dolgokkal vesszük magunk körül, mint a kellemes fények (én speciel a fényfüzérek rajongója vagyok ilyenkor, a dánok meg kilószámra veszik a gyertyát, kinek mi), pihe-puha párnák, takarók, vastag zoknik, pulcsik, forró italok, jó könyvek, a meghittséget jelentő illatok és persze a jó társaság. Ami viszont megfogott, hogy az ételeket, italokat is mennyire fontosnak tartják, illetve azt, hogy ezeket élvezettel és ne lelkiismeret-furdalással fogyaszd el. Például ha tejszínhabbal iszod a forró csokid, vagy ha éppen mézzel iszod a kávéd. Ez azért is tetszett, mert számomra a chai latte úgy az igazi, ha méz van benne, de ha az ember figyel a kalóriára, akkor ezt kihagyja és ilyenkor nem teljes az élvezet. Úgyhogy erre igyekszem a jövőben odafigyelni, hogy ne vonjak meg magamtól olyan dolgokat, amelyek apróságok ugyan, de kiteljesítik az (íz)élményt.
Szintén nagyon tetszik a hygge létben az, hogy a társas együttlétre mekkora hangsúlyt fektetnek. Ennek fontosságát évről évre érzem. Persze tiniként is vannak az embernek barátai, de a felnőttkoriak, vagy azok amelyek minden életszakaszon keresztül kitartanak nagyon fontosak és ezt jó ha időben felismerjük. Engem mindig hihetetlen mértékben fel tud tölteni a legközelebbi és legjobb barátaimmal (nincsenek sokan, de aki van, az nagyon fontos számomra) együtt töltött idő. Hogy a szilveszter például már nem a buliról szól, hanem a "könnyesre röhögöjük magunkat activity partykról". Vagy hogy van olyan, akivel egymás mellett ülni borozgatva és a naplementét bámulva sem kell mondani semmit sem, nem kell megtörni a csendet, mert tudjuk, hogy most ez a pillanat így jó. Meik Wikking sokszor felemlegeti a közös főzés örömét és ezzel is teljes mértékben azonosulni tudok. Szerintem nincs annál klasszabb dolog, amikor az ember a barátaival együtt alkot meg valamit (karácsonyi sütik az ünnepre hangolódva) és aztán azt együtt is fogyasszák el. De ez úgy gondolom, hogy nemcsak a dán gondolkozás sajátossága, legalábbis remélem, hogy rajtam kívül sokan vannak még így.
Meik Wikking könyvében, ami még jó volt, hogy alternatívát mutatott a filléres hyggere, azaz hangsúlyozta, hogy ez nem csak a pénzesek sajátja. Az is jópofa volt, hogy adott tippeket nyárra is, igaz, akkor a meleg pulcsikat mondjuk nem árt lecserélni egy könnyed nyári kardigánra és a forralt bor helyett jöhet egy jó kis fröccs is. A lényeg azon volt itt is, hogy olyan dolgokat csináljunk és azokkal, amelyek és akik feltöltik az ember szeretetraktárát és lenullázzák a magasfokú stresszt az életében.
Nem mondom, hogy világmegváltó könyv lenne a Hygge, nekem sok újdonságot nem mondott, de az életérzést, amelyet sugároz azt én is szeretném a mindennapjaim részévé tenni. Reggel, ágyban, az első kávémat kortyolgatva, visszagondolva egyik-másik nyári élményemre (ó, igen, a nosztalgia is egy hyggelig ám!) igazán jól esett olvasni és nézegetni a gyönyörű képeket.
"De a hygge azt jelenti, hogy hozzuk ki a legtöbbet abból, amiből sok
van: a mindennapokból. Talán Benjamin Franklin mondja a legtalálóbban:
„A boldogság inkább a nap mint nap megtörténő, apró, kellemes és
élvezetes pillanatokból áll, semmint hatalmas szerencsés eseményekből,
melyek ritkán esnek meg velünk."
Kiadó: Kossuth Kiadó
Kiadási év: 2017
Fordította: Vágó Nándor
3 megjegyzés:
Én amikor Svédországban voltam most, a Lagomot lapoztam át, meg maga Sister is mesélt róla, hogyan próbálják a svédek ezt megvalósítani. De szerintem mindegyik ilyen "boldogság-útmutatónak" valahol az a lényege, hogy tegyünk meg minél több olyan dolgot, amitől jól érezzük magunkat, legyenek azok apróságok, meg olyanokkal vegyük körül magunkat, akikkel jó együttlenni.
Nita: igen, ez az alap, és ezt pár népspecifikus dologgal kiegészítik. Azért attól függetlenül, hogy mindezt mi is tudjuk, tudott olyan dolgot mondani/mutatni a könyv, ami megfogadtam, hogy majd így csinálom a továbbiakban.
Ez a lényeg, hogy azért tudott olyan pluszt adni, amit be tudsz majd építeni az életedbe. :)
Megjegyzés küldése