2012. április 18., szerda

Könyvtári örömök #2

A héten kedden megint a könyvtárban kalandoztam, pontosabban kalandoztunk, ugyanis két kolléganőm társaságában rohamoztuk meg a könyvtár polcain sorakozó könyveket.
Ebben a hónapban célirányosan sétáltam a polcok között, mert annyi ajánlást kaptam, gyűjtöttem az elmúlt hetek folyamán, hogy készítettem róla egy rövid listát és abból válogattam. Mivel elég sok könyvet zsákmányoltam áprilisban, ezért csak két könyvtári könyvet engedélyeztem magamnak.

Az első, amire lecsaptam az Daniel Keyes Ötödik Sally c. könyve. 
Keyes leghíresebb regényét, a Virágot Algernonnak címűt 2011-ben olvastam és mély, maradandó nyomot hagyott bennem. A múlt héten az egyik legjobb barátnőm ajánlotta a szerző másik regényét és a tartalma alapján nagyon kíváncsi lettem rá.

Fülszöveg: 
Sally Porter az élet kellemetlen helyzetei ellen azzal védekezik, hogy elveszíti öntudatát. De ezzel nincs vége a dolognak. Mikor újra magához tér, új helyzetben találja magát. Az idő továbbhaladt és ő nem tud róla számot adni. Olyasmikre próbálják emlékeztetni, amiket tudtával nem követett el. Otthon olyan holmikat talál, amelyeket soha esze ágában sem volt megvásárolni. És amiket a férje összehazudott róla a válóperi tárgyaláson! Hogy hetekre eltünedezett, hogy hajlamos az erőszakra, hogy félmeztelenül táncolt egy mulatóban… El tudja ezt képzelni, dr. Ash?
Igen, a pszichiáter el tudja képzelni. Ismeri ezt a betegséget, de szemtől szembe csak most találkozik vele először. Ez a többszörösen hasadt személyiség esete. A jámbor, félénk Sallyben négy további én lakozik, még saját nevük is van. Bella tömény érzékiség, Nola merő intellektualitás, Derry csupa jóindulat, Jinx pedig- tőle isten óvjon, ő maga a megtestesült agresszivitás. Ezeket a gyerekkorban lehasadt, önálló életre kelt személyiségdarabokat kellene szép sorjában visszaolvasztani a helyükre- létrehozni Sally valódi, gazdag, sokrétű személyiségét. A küzdelemnek dr. Ash számára is nagy a tétje. Ő is válságban van, belsőleg belerokkant a hivatásába, kiégett, házassága tragédiába torkollt. Sally esete a próbakő: meg tud-e újulni, képes-e még valódi együttérzésre? Meg tudja-e tehát egymást gyógyítani orvos és betege?


A másik könyv, amit azóta már olvasok is, Anna Gavaldától a Szerettem őt című regénye. Az írónő könyveivel tavaly kezdtem az ismerkedést és azóta már hármat el is olvastam, egyikben sem csalódtam. A listámon csak Anna Gavalda neve szerepelt, így mivel most csak ez az egy könyv volt bent tőle, nem válogattam, rögtön lekaptam a polcról. Hazafelé tartva a HÉV-en már bele is kezdtem és figyelnem is kellett, hogy a megfelelő megállónál ne felejtsek el leszálllni.

Fülszöveg:
Anna Gavalda regényének története szinte egy mondatban összefoglalható: egy fiatal nő magára marad, mikor férje úgy dönt, elhagyja „egy másik” kedvéért, így az asszony apósával és a gyerekekkel vidékre utazik, ahol a két felnőtt évek óta, először ül le beszélgetni. Ahogy az após apránként megnyílik, lefoszlik róla a tárgyilagosság maszkja, és egy sérülékeny, csupa-seb ember áll előttünk, aki élete nagy szerelmének történetét meséli el a „múlt időbe tett” nőnek… Gavalda regényében a vigasztaló is vigasztalan marad. Az após története egy másik (talán jobb vagy szebb) életet villant fel, és ebben a villanófényben saját elvesztegetett lehetőségeinkre, eljátszott esélyeinkre ismerünk. A szerző nem mond ítéletet, nála az erő nem érdem, a gyengeség nem megvetendő rossz, hanem mindenki a rászabott élet ilyen-olyan jelmezét viseli, hol elegánsan, hol feszengve, és ha szorít a ruha, azt is inkább az idegenek veszik észre, ahogy elsietünk közöttük. Anna Gavalda regényében minden elharapott szónak jelentősége van, minden apró mozdulat, kis rezdülés, félrekapott tekintet színpadi pontossággal van a helyén. Mert ezekből az apróságokból áll össze egy történet, egy szerelem, egy sors. A Szerettem őt igazi kamara-dráma, amely a fiatal francia írónőt szinte azonnal nemzetközi hírű íróvá tette.

4 megjegyzés:

Szilvamag írta...

Én is tegnap voltam könyvtárban és a Déli tengerek foglyát vettem ki. Az a legjobb az egészben, hogy nem is akartam kivenni egy könyvet sem, csak a kislányom húzott oda pont ahhoz a polchoz, amin ez volt rajta, és mivel már rég ott van a kivlistámon, így csak kivette.:)

Nikkincs írta...

@Szilvamag: akkor Téged most a kislányod vitt kísértésbe :) Arra a könyvre kíváncsi leszek, figyelem majd mit írsz róla. Én most többet nem akartam kihozni, annyit hörcsögöltem áprilisban, hogy azokkal is haladnom kellene :)

Szilvamag írta...

Hát nagyon kíváncsi vagyok rá, de nem tudom, hogy mikor olvasom majd, mert még ezen kívül is van itthon 2 könyvtári könyv, amiket meg kellett hosszabbítanom.:)Kivettem a Pixelt, meg a Fekete bárány 2. részét.... úgyhogy sok.:)

Nikkincs írta...

@Szilvamag: a könyvmolyság "átka" :)
A Pixel jó, legalábbis nekem nagyon tetszett.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...