Kilépni az életbe

Rainbow Rowell: Attachments

Rainbow Rowell nevével még Dóri blogján találkoztam először, amikor is az Eleanor & Park című regényről olyan lelkesen írt, hogy az én kedvemet is meghozta a könyv elolvasásához. Olyannyira megszerettem az írónő ezen könyvét, hogy a múltkoriban, amikor megint előjött az az érzés, hogy mi a fenét olvassak Grecsó Krisztián Megyek utánad c. letaglózó könyve után, nekem rögtön az ő neve ugrott be és már bele is kezdtem az Attachments-be. Nem mondhatnám, hogy sokáig tartott az olvasása, hisz majdnem egy alkalommal azaz egy este alatt el is olvastam Lincoln, Beth és Jennifer történetét.

Érdekes és elgondolkoztató történetet kaptam, kicsit mást, mint amit vártam, mert inkább romantikusra számítottam, ehelyett egy fiatal srác útkereséséről és magára találásáról szólt nekem a könyv. 

Lincoln 28 éves, aki valahogy megragadt az életének egy bizonyos pontján. Még mindig nem tudja kiheverni első és eleddig egyetlen, középiskolába visszanyúló szerelmével történő szakítását, még mindig otthon lakik kissé uralkodó típusú édesanyjával, még mindig nem tudja, hogy mi is akar lenni az életben, mivel akar foglalkozni, de végre sokadik diplomája megszerzése után munkába áll egy napilapnál, mint informatikus. Nem nagyon füllik a foga a feladathoz, amire felvették, mert a fő elfoglaltsága az lesz, hogy a cég levelezését olvassa és azon felhasználóknak, akik a céges levelezést magáncélra használják, vagy tiltott oldalakat látogatnak, azok orrára rákoppintson egy-egy ejnye-bejnye üzenettel. Esténként dolgozik, olvassa az e-maileket, néha-néha küld egy-egy figyelmeztető üzenetet, de egyébként halálra unja magát munka közben. Egészen addig, amíg fent nem akad a rendszeren Beth és Jennifer levélváltása. Lincoln először csak azzal a céllal olvassa a levelezésüket, hogy figyelmeztesse majd őket, aztán azt veszi észre, hogy a figyelmeztetést nem akarja nekik kiküldeni, ugyanis nap mint nap alig várja, hogy többet tudjon meg a két nőről, akik nagyon jó barátnők és akik a napi munka mellett néhány percet lecsípnek maguknak arra, hogy megvitassák életük eseményeit.

Jennifer nem olyan rég házasodott össze párjával, akire hosszú magányos évek után talált rá, és igazából a mai napig nem is hiszi el, hogy a párja mennyire szereti őt. Sorsfordító ponthoz érkeztek kapcsolatukban, ugyanis a férje már szeretne egy gyereket, de Jennifer nem érzi magát készen még erre a komoly lépésre. Beth pedig ugyan párkapcsolatban él, de egy zenésszel, aki sokszor nincs otthon, akinek sok fellépése van, akire ragadnak a csajok és aki úgy tűnik, hogy alkalmatlan az elköteleződésre, pontosabban arra, hogy valamikor a közeljövőben feltegye Beth-nek a Nagy Kérdést. Ezekbe a témákba csöppen bele Lincoln és egyszer csak azt veszi észre magán, hogy teljesen belepistult így látatlanban is Beth-be. Csak hát ugye van itt egy kis probléma: nem valami etikus dolog harmadikként olvasni a két lány levélváltását mégpedig titokban, illetve hogyan is állhatna oda Beth elé érzelmeit bevallva, mert egyrészt nem is tudja hogy néz ki a lány, másrészt hogyan magyarázza ki azt, hogy a hosszú hetek alatt olyan közel került hozzá a lány, mintha már régóta ismerné.

Természetesen mivel egy romantikus regényről van szó bonyolódnak kellően a szálak ahogy halad előre a történet, lesz egy-két nem várt fordulat, de azért biztos voltam benne, hogy valahogy megtalálja majd egymáshoz az utat a két főszereplő még ha volt pár kerülő is az útjuk során.

Amit nagyon szerettem ebben a történetben az az a meglepetés, hogy inkább a férfi főszereplőn, Lincolnon volt a hangsúly. Számomra az ő útkeresése volt a középpontban. Nagyon nehezen indult el az úton, amire mindannyian félünk rálépni az iskolák elvégzése után, de aztán volt elég spiritusz benne, hogy hosszú töprengés után elhatározza magát, hogy mit is akar kezdeni az életével. Illetve fel is ismerte - oké, egy kis noszogatás árán a barátok, család részéről -, hogy mit kell megtennie, min kell változtatnia ahhoz, hogy álmait elérje. Ugyanakkor mindezt úgy próbálta megoldani, hogy az életében fontos embereket ne bántsa meg, igyekezett eleget tenni édesanyja és nővére elvárásainak. Szerettem ahogy nyitott a világ felé, amikor nem csak a biztos és évek óta ismert barátai közösségére vágyott, hanem valami újat is kipróbált (kisebb-nagyobb sikerrel).

Érzésem szerint a két női karakter egy kicsit háttérbe szorult Lincoln mellett, viszont az őket érintő kérdéseket nagyon is fontosnak gondoltam. A kapcsolatok nagy próbája egy gyermek születése, de már azelőtt próbatétel elé állítja ez a párt, mielőtt a trónörökös a világra jönne, hisz ez két ember közös elhatározása kell, hogy legyen. És mi van akkor ha csak az egyik vágyik rá, de a másik még nem? Beadjuk a derekunkat a másik kedvéért vagy kötjük az ebet a karóhoz? 

Illetve egy nő életében szintén fontos pillanat, amikor a párunk úgy gondolja, hogy szeretné velünk összekötni hivatalosan is az életét, és amikor valaki évek óta vár erre a lépésre, akkor bizonytalanná válik nem csak a kapcsolatot illetően, hanem saját magára nézve is. Szóval érdekes volt - és helyenként igazán kacagtató - olvasni a két nő levélváltását.

Két elolvasott könyve alapján elmondhatom, hogy nagyon megszerettem Rainbow Rowell stílusát és szereplőit, mert mindegyik olyan valós, nem papírhősök, hanem útjukat kereső fiatal emberek vagy például az Eleanor & Park esetében középiskolás fiatalok. Ezt a könyvet azoknak ajánlom, akik vágynak valami kellemes, humoros kikapcsolódásra és akik emlékeznek még arra, hogy milyen is volt 1999-ben, amikor vártuk a nagy 2K "becsapódását". Én bevallom, nosztalgikus érzéssel gondoltam vissza a 15 évvel ezelőtti korszakra és jó volt egy kicsit visszarepülni az időben!

Idézetként pedig itt olvasható az egyik kedvenc jelenetem Lincoln és az édesanyja között (vegyétek figyelembe, hogy 1999-ben járunk!):

„Mom, do you find Tom Cruise attractive?”
His mother set down her chisel. She looked at Lincoln as if she was trying to decide whether he was “Meadow Path” or lime.
“Honey, do you find Tom Cruise attractive?”
“Mom. No. Why would you ask that? Jesus.”
“Why would you ask that?”
“I asked if you found Tom Cruise attractive. I didn’t ask if you thought I was gay. Do you think I’m gay?”
“I didn’t say that,” she said. “I have thought, occasionally, that maybe, you might, but I wasn’t saying that. I was just trying to help you.”
“Help me what?”
“Help you tell me, if you were. Which you’re not. You’re saying you’re not, right?”
“ Yes. I mean, I’m not. Are you serious with this?”
“Well, Lincoln, you have to admit, it would explain a lot.”
“What? What would it explain?”
“It would explain why you don’t have a girlfriend.

Kiadó: Plum

Kiadási év: 2012