Könyvmolyos problémák

Nemrég kaptam ezt a kérdéssort Dóritól, amely a könyvmolyok néhány problémáját taglalja.

Körülbelül 20.000 könyv van az „Elolvasni” listádon. Hogy a fenébe döntöd el, hogy mit olvasol el legközelebb? 

Szerintem már többször elmondtam magamról, hogy listagyártó kisiparos a mellékállásom, azaz mindig gyártok magamnak előre terveket. Mindezt azért, hogy sokszor egy jól irányzott mozdulattal áthúzzam az egészet és azt a könyvet vegyem le, amit éppen a hangulatom megkíván.

Már elolvastad, több mint a könyv felét, de egyszerűen nem tetszik neked. Abbahagyod, vagy folytatod?

Szerencsére ilyen nem sokszor fordult még elő velem, de azt hiszem egy picit mazohista énem ilyenkor is folytatja, hátha, hátha lesz valami fordulat, csattanó, akármi, ami megmenti a regényt. Az idei évben a Hosszú út lefelé volt ilyen szenvedős történet nekem, totál kiborított, mégis elolvastam, bár azt hiszem utólag sajnálom már a ráfordított időt, úgyhogy lehet, hogy ez a hozzáállásom a közeljövőben változni fog.

Közeledik az év vége és oly közel, mégis távol vagy az olvasási kihívásod teljesítéséhez. Megpróbálsz felzárkózni, és ha igen, akkor mégis hogyan?

Ezeken a kérdéseken már igyekszem nem görcsölni. Egyedül a várólistám csökkentését tűztem ki célul, ezt sikerült is teljesíteni novemberrel bezárólag. De más kihíváson amúgy sem veszek részt, amit pedig magam elé tűzök célokat az olvasással kapcsolatosan, azért nem veszem olyan szigorúan. Ha nem idén, majd jövőre, vagy utána összejön (vagy nem :))!

Egy könyvsorozatnak, amit egyszerűen imádsz, a borítói. Nem. Egyeznek!! Hogy birkózol meg ezzel a szörnyűséggel?

Azért ennél rosszabb dolgok is történnek az emberrel, szóval max. puffogok magamban egy sort, de aztán tovább is lépek.

Mindenki imád egy könyvet, amit te egyszerűen ki nem állhatsz. Kivel osztod meg az érzéseidet? 

Azokkal, akik kíváncsiak rá - itt a blogon, a barátaimmal, a közvetlen környezetemmel. Fordított esetben sem szoktam vérig sértődni, ha valaki utál egy általam szeretett könyvet, sőt, érdeklődve olvasom hogy mi az, ami miatt nála épp az ellenkezőjét váltotta ki. Nem jöhet be mindenkinek minden könyv!

Nyilvános helyen olvasol éppen és hirtelen elkezdesz sírni a könyvön. Mit kezdesz magaddal?

Most nagyon gondolkozom, hogy volt-e már ilyen szitu. Sírni már sírtam könyvön, de az itthon a négy fal között történt. Ha meg nyilvánosan történne, akkor sincs gáz, nagy pislogások, egy gyors zsebkendő előkapás és azt hiszem majd otthon folytatnám a történetet.

A folytatása egy könyvnek, amit nagyon imádtál, éppen most jelent meg, de már nem emlékszel mindenre az előző részből. Újraolvasod az előző könyvet? Vagy inkább nem olvasod el ezt a folytatást? Keresel valami összefoglalót róla az interneten? Esetleg elkezdesz bőgni a frusztrációtól?! 

Dehogy bőgök! Szerintem egy jó sorozat úgy van megírva, hogy azért vissza-visszautal az előző részekre, és ha már ezt a sorozatot annyira imádtam, akkor azért jobban is emlékszem rá, mint egy "átlagos" könyvre. Ha meg nem, akkor lehet, hogy leveszem újra a polcról és bele-belelapozok.

Nem akarod senkinek, ismétlem, senkinek kölcsönadni a könyveidet! Hogyan utasítod vissza udvariasan az embereket, mikor kölcsönkérnek tőled egyet? 

Nagyon kevés embernek adom kölcsön a könyveimet, ők azok, akik már bizonyítottak :) Amúgy meg simán annyit mondok az illetőnek, hogy nem szoktam kölcsönadni a könyveimet, mert volt már rossz tapasztalatom. Ennyi.

Ebben a hónapban már 5 könyvet kezdtél el és egyiket sem fejezted be. Hogyan lépsz túl ezen a „nem olvasási időszakon”?

Teljesen mást csinálok. Rákattanok valamilyen sorozatra, sütit sütök délutánonként, moziba megyek, pihentetem egy kicsit a dolgokat és előbb-utóbb helyre szokott állni a világ rendje :)

Nagyon sok könyv jelenik meg, amikért szinte haldokolsz, hogy elolvashasd. Hányat fogsz ezek közül megvenni?  

Visszanézve az elmúlt évek vásárlásait szerencsére egyre kevesebbet. A könyv nem szalad el, ráadásul volt már olyan, hogy melléfogtam, pedig megvárhattam volna pár előzetes véleményt. No meg a jelenlegi könyvárak mellett sokszor inkább kihúzom egy-egy akcióig. Remélem, hogy jövőre ilyen téren még tudatosabb leszek!

Miután megvetted a könyvet, amire annyira vágytál, körülbelül mennyi ideig csücsülnek a polcodon mire elolvasod őket? 

Idén eddig egész jól működött, hogy kisebb-nagyobb csúszásokkal olvastam őket a beszerzésük után. Amelyek kimaradtak, bekerültek a jövő évi vcs-be, szóval már nem húzom-halasztom őket esetlegesen évekig.

Egy csendes november - könyvszaporulat

Nagyon fura hónaptól búcsúzom most, felemásra sikeredett. Egyrészt itt a blogon a csend jellemezte, amit nagyon sajnálok, mert sokszor sok minden kikívánkozott volna belőlem, meg persze olvastam olyan könyveket, amelyeket szeretnék ajánlani (azért ezeket majd az elkövetkező időkben szép lassan pótolom).  Másrészt, más téren meg oly sok volt a tennivaló, a jövés-menés, a munka, hogy már megint sikerült visszamásznom (vagy még talán ki sem lábaltam igazán) az ősz folyamán összeszedett megfázásba, illetve a fáradtság miatt az alvás hihetetlenül felértékelődött a napjaimban. Sajnos olyannyira, hogy sok olyan este volt, hogy egyáltalán nem vettem könyvet a kezembe, ami pedig mindig nagyon fel tud tölteni. Most viszont sokkal jobban értékelem az olvasásra fordítható időmet, és nagyon tudok örülni annak, ha adódik egy-egy csöndesebb időszak, pár zavartalan óra, amit a legkedvesebb időtöltésemre fordíthatok.

A fentieket nem panaszként írtam ám, csak amolyan "magyarázom a bizonyítványomat"-képpen, hogy miért is voltam inaktív november folyamán. Az olvasásomon is meglátszik a visszaesés, eddig 3 könyvet olvastam csak el, úristen, ilyen azt hiszem rég volt már az életemben. Viszont az egyik könyv telitalálat volt ebből, ez pedig a Szikomorfán születtem. Helye van az idei Top valahányban az biztos, és hamarosan a gondolataimat is igyekszem összeszedni vele kapcsolatban.

És azért könyvek nélkül sem úsztam meg ezt a hónapot, bár bevallom, hogy szinte a legelején letudtam és egész hónapban nem is gondoltam vásárlásra, mert örültem, hogy éltem :) Mindkét könyvet nagyon szerettem volna a polcomon tudni , és csupa jót olvastam eddig róluk. Az Egy könyvmoly regényes életét el is olvastam és bevallom, számomra egy kicsit csalódás lett. Igazából nem tudom megfogalmazni tökéletesen, hogy miért is, talán többet vártam tőle, talán nagyon rákészültem, talán azt szerettem volna, hogy "kabátkönyvesebb" legyen és én vagyok a legszomorúbb, hogy nem lett az.

A másik könyv Sebastian Faulks Madárdal c. története. Ez most épp folyamatban van és itt sem vagyok elégedett. Mást vártam. Eddig kicsit túlírtnak gondolom, valahogy a regény szerkezetével sem vagyok elégedett, de még hátravan kb. a 30%-a, így a végső ítéletem még azért várat magára. 

Szóval összesen két könyvvel gyarapodtam, szerencsére az olvasatlanjaim számát nem növelik, mert rögtön kézbe is vettem őket.

Milyen lesz december? Azt hiszem könyvekben gazdag és remélem, hogy blogbejegyzésekben is (ha esetleg valakinek hiányoznék :)) Két könyvet ki is néztem már magamnak, meg a család is megkapta a karácsonyi listámat, amin 3 könyv szerepelt és ha ebből kettőt megkapok én már mérhetetlenül boldog leszek, ugyanis az ünnepek alatt a pihenés-olvasás kombinációját irányoztam elő magamnak!

A többiek novembere így alakult.
Amadea
katacita
theodora 
PuPilla

Könyvszaporulat - október + egy kis kávé is

Kicsit megkésve számolok be az október folyamán beszerzett könyveimről, ugyanis a hónap végén elutaztam Németországba pár napra és voltam olyan lusta dög, hogy nem írtam előre posztokat, mert annyira magával sodortak az események, hogy nem volt rá időm. Gondoltam én, hogy majd ha visszaérek november elején, akkor már simán gép mellé ülök esténként, de annyi minden összejött hirtelen, hogy csak most tudok erre sort keríteni.

Büszkén mondhatom, hogy egész jó kislány voltam októberben. Azt, hogy 100%-ban voltam jó, azt persze nem állíthatom, mert azért két könyvet csak sikerült beszereznem, de mind a kettőre nagyon fájt már a fogam. Az első, amit megvettem az Anna Gavaldától az Édes életünk c regény volt (erről már ITT írtam). Az idei évem egyik legkedvesebb könyve lett ez, rengeteg mindent megmozgatott bennem és a végén kedvenccé is avathattam.

A második beszerzésem Edward Kelsey Moore Szikomorfán születtem c. története volt, amelyre Almamag hívta fel a figyelmemet, amikor is annyira örvendezett a magyar megjelenésnek. Persze rögtön tájékozódtam én is, aztán eldöntöttem, hogy ezt mindenképpen szeretném elolvasni. Egyébként a németországi utamra ezt a könyvet vittem magammal és a repülőgépen teljesen bele tudtam mélyedni, az első 100 oldal simán "lecsúszott". A visszafelé való utamon már nem volt ekkora szerencsém, ugyanis: 1. iszonyatosan fáradt voltam, szóval koncentrálnom is nehezemre esett, 2. holland üzletembereket fogtam ki útitársként, akik igencsak hangosak és beszédesek voltak, szóval ha lett volna energiám az olvasásra, esélyem sem lett volna a könyvre koncentrálni. De sebaj, ma háborítatlanul, takaró alatt kucorogva tudtam olvasni és hát imádom ezt a történetet. Rengeteget nevetek rajta, imádom a 3 főszereplőjét, a köztük lévő erős köteléket, ugyanakkor néha a szívem facsarodik bele a történet egyes fordulatába, szóval egyelőre amolyan keserédes női történet ez.

És akkor egy apró kávés adalék, hisz a csatolt képről muszáj írnom pár sort. A héten volt annyi időm, hogy betérjek a Starbucksba és nagy örömmel tapasztaltam, hogy végre itt van a karácsonyi kínálat. Szerencsére az én nagy kedvencem immár ha jól számolom 3. éve szerepel a palettán, ez pedig nem más mint a Gingerbread Latte :) Tudom, drága egy hely, tudom, költhetném másra (pl. könyvre is) ezt a pénzt, de amióta Zs. barátnőmmel megkóstoltuk ezt a kávét, valahogy ez a kávé összekötődött bennünk a karácsonyi időszakkal, szóval most már hagyomány nálunk, hogy egyszer az ünnepek előtt beülünk közösen gingerbreadlattézni. Most ugyan Zs. nélkül, de a Supremes-lányok társaságában fogyaszthattam el a kedvencemet. Néha, amikor kibújtam a könyvemből azért az embereket is megfigyeltem és megállapíthattam megint, hogy nem ciki egyedül beülnöm egy kávéra, és hogy még mindig imádom nézni a kávéházak vendégeit és találgatni, hogy ki kivel ülhet bent és vajon mit csinálhatnak. Ha jól találgattam láttam üzletembereket, rengeteg külföldi diákot (volt aki épp magyarul tanult :)), sok baráti társaságot, fiatalokat, idősebbeket, vásárlás vagy a napi munka után megpihenőket. Jó volt nekem is egy kicsit kikapcsolni a heti pörgésben! :)