Októberi 1, ami majdnem 3

Igazán klassz kis hónap volt ez az október, sajnálom is, hogy ilyen gyorsan magunk mögött hagytuk, hiába, az ősz-imádatom még mindig tart. Mostanában a kiadók jobbnál jobb könyveket harangoztak be és én már tűkön ülök, hogy a sok szépséget hamarosan a polcomon láthassam. Addig is október sem telt el könyvvásárlás nélkül, bár nem mondhatom el, hogy belenyúltam a tutiba.

Még október elején vettem meg magamnak David Vann Akvárium c. könyvét. A könyvesboltban ugyan beleolvastam, és akkor a kinyitott résznél olvasottak alapján azt gondoltam, hogy jól választottam, ám otthon hamar rájöttem, hogy nem, én bizony mellényúltam ezzel a könyvvel. Nem mondom, hogy teljes időpocsékolás volt, mert voltak benne szép gondolatok, de egyszerűen rázott a hideg ettől a történettől és az egyik főszereplőtől is. Számomra óriási csalódás volt, de biztos én nem értettem meg a könyv lényegét...

Ami miatt azt írtam a poszt címének, hogy majdnem 3 az egy folyamatban lévő csere és egy előrendelés miatt van. Cserénél Dennis Lehane Egy pohárral a háború előtt c. könyvére várok, amit annak idején nem saját példányként olvastam, de most úgy gondolom, hogy a polcomon szeretném látni az egész sorozatot, így majd apránként beszerzem a részeket. 

Az előrendelésre pedig nagyon fáj már a fogam, bíztam benne, hogy október végén meg is jelenik és hátha a mostani hétvégén már olvashatom is, de sajnos tolódott a megjelenés időpontja. Ez pedig Anthony Doerr A láthatatlan fény c. könyve. De sebaj, majd a következő hónap kupacát gyarapítják ezek. Abban ugyanis biztos vagyok, hogy kupac lesz már, tényleg sok könyv van a listámon, így a november és december szerintem jó kis könyvesőt hoz majd, de legalább jövőre sem maradok olvasnivaló nélkül.

Olvasás terén vegyes volt a hónap, bár 8 történetet fejeztem be. Voltak szuper könyvek, jó könyvek és olyanok, amikkel nem találtam meg a közös hangot.

Forrás: pinterest

Meglepetésként kezembe került Kevin Hearne A Vasdruida Krónikák sorozatának első két kötete az Üldöztetve és a Megátkozva. Nem sok fantasyt olvasok, ezen még dolgoznom kell majd a jövőben és ez szerintem bemelegítésnek tökéletes volt. Vicces, humoros, könnyen olvasható, teljesen ki tudtam vele kapcsolni és a kelta dolgokat amúgy is imádom, szóval ez igazán jó választás volt.

A mellényúlásaim között a fent már említett Akvárium szerepel. Ide sorolhatom még Fabio Stassi Charlie utolsó tánca c. könyvét is, amely Charlie Chaplinről szól. Alapból nem vagyok rajongója Chaplinnek, de azért kíváncsi voltam az életére. Nem tudom, hogy csak Stassi tolmácsolásában nem jött-e be nekem, de nagyon gondolkoztam a félbehagyáson. Sem olvasmányos nem volt, sem jó stílusú, és Chaplint sem szerettem meg vagy került hozzám közelebb. Egész végig azon gondolkoztam, hogy szerintem C.W. Gortner sokkal jobban meg tudta volna írni.

A harmadikat pedig nemrég fejeztem be: Penelope Douglas Szívatás c. regénye, ami YA és amire a jó értékelések miatt figyeltem fel. A rajongótáborhoz nem tudok csatlakozni, sőt. Kiborított ez a történet is, egyszerűen nem tudtam azonosulni vele. Igen, azt mondják, hogy vékony a határ a szerelem és a gyűlölet között, de ilyen mondvacsinált ok miatt nem tudom elképzelni, hogy pont azt az embert taszítom el magamtól, akire a problémás időkben a legnagyobb szükségem lenne.

Azért szerencsére szuper könyvekhez is volt szerencsém. Dennis Lehane Megszentelt életek c. könyve abszolút ilyen volt. Ez a Kenzie-Gennaro sorozat 3. része és ugyanúgy imádtam, mint az első kettőt. Azt gondoltam, hogy engem már Lehane nem fog tudni meglepni, aztán mégis sikerült neki. Olyan történetet kaptam, hogy csak pislogtam ki a fejemből és ekkor döntöttem el, hogy kell saját példány a többi részből is.

A sok csalódás után valami igazi kuckózós könyvre volt szükségem és újra kezembe vettem Alice Hoffman A tizenharmadik boszorkány történetét. Imádat a köbön! Ha tudtam volna, tuti belebújok a könyvbe, magamra zárom a fedelét és ki sem mozdulok onnan mondjuk tavaszig.

És utolsóként ide kell, hogy soroljam Jodi Picoult Egyszerű igazság c. könyvét. Hűha, micsoda sztorit kaptam. Azóta kattogok rajta amióta elolvastam az utolsó oldalt, hamarosan írok is róla és azt hiszem Picoult többi könyvével is folytatom majd az ismerkedést.

Novemberre pedig már most készülök, terveim szerint sok szépségnek lesz nálam helye.

A többiek zárása:

katacita, Dóri, PuPilla