Amikor nincs elég zöld árnyalatú színes ceruzád...

... avagy gondoltam megosztom a tapasztalataimat a felnőtt színezőkkel kapcsolatban.

Szóval az úgy kezdődött, hogy amikor hozzánk is megérkeztek a felnőtt színezők, én akkortájt pont azt éreztem, hogy nagyon-nagyon hiányzik valami kreatív dolog az életemből. Hogy a munkám, az, hogy naphosszat jelentéseket, táblázatokat, elemzéseket készítek nem ad semmit hozzá az életemhez, nem teszek le semmit az asztalra velük. Valami kézzelfogható produktumra vágytam. Arra gondoltam, hogy mielőtt látatlanban megvenném bármelyiket, szépen szemrevételezem őket és majd úgy választok. Egyik este így is tettem és úgy gondoltam, hogy számomra a Titkos kert lesz a tökéletes választás. (Most már másként döntenénk, de erről majd később.)

Ez a 3. kép, amit elkezdtem.

Amúgy elég szkeptikus voltam a színezés magas fokú kikapcsolódási faktorával szemben, pedig mindenki azt hangoztatta, hogy mennyire el lehet merülni benne. Azt hiszem én lepődtem meg a legjobban, de ez valóban így lett nálam is, tehát beállhatok a sorba. De persze a színezéshez még be kellett szereznem a színes ceruzákat. Ez egy újabb projekt volt, de végül egy teljesen egyszerű 18 darabos készlet mellett döntöttem. És akkor belevágtam! Majd azt vettem észre, hogy pár virágot kb. két órán keresztül színezgettem, elvesztem valahol útközben, dúdolgatok magamban az épp hallgatott zenére és görcsöt kapott a kezem. Majd másnap alig vártam, hogy hazaérjek és újra belevessem magam. Igen, nagyon tetszett, hogy a kezem alatt és általam kelnek életre a csodás és aprólékosan kidolgozott rajzok és az is, hogy egy idő után azon mérgelődtem, hogy nincs elég zöld színem!!! Ez pedig jó érzés volt. Jó volt, mert nem a napi apró-cseprő vagy nagyobb bosszúságok, a tennivalók és egyéb stresszes dolgok jártak az agyamban, hanem a színek összeválogatása és hogy melyik levelet, ágat, bogarat színezzem legközelebb. Számomra a színezés felkerült az úszás mellé mint az egyik legjobb kikapcsolódás: pont azt nyújtja, amit az ilyen tevékenységtől elvárok, azaz, hogy közben ne gondolkozzak, csak "benne legyek" valamiben.

Amikor a filctollak is előkerültek élénkebbek lettek a képek.

Aztán következő fázisként eljutottam arra a szintre, hogy az interneten fellelhető (főleg instagrammon) már kiszínezett képeket kezdtem el nézegetni ihletért és persze a jó öreg emberi kíváncsiság miatt is. Majd összezuhantam. Mert rájöttem, hogy baromi béna vagyok. Később persze jót röhögtem ezen az egészen, mert felnőttként azért azt is realizáltam, hogy nesze, itt van valami új dolog, amivel lehet villogni, amivel ki lehet tűnni, mert komolyan, tényleg remekművekbe futottam bele, amit az átlag kis színezgető ember nem tudna megcsinálni. De nem is kell. Merthogy nem a versengés a cél, hanem az élvezet. Úgyhogy ezt szem előtt tartva nem figyeltem többé mások képeit, viszont elmentem és vettem egy filctoll készletet is. Majd kísérletezni kezdtem. Kontúroztam, próbálgattam, és rájöttem, hogy megvan bennem is a kreativitás, csak a hosszú évek alatt csírájában elfojtották és bizony időbe került újra előcsalogatni. Majd amikor rájöttem a kezdeti rajzokat megnézve, hogy még úgy érzem fejlődök is, azt hiszem az volt az egyik legklasszabb érzés. Mert egy idő után mertem színeket keverni, árnyalni, szóval belevinni valami kis pluszt a képekbe. Most itt tartok. És ugyan nem ülök le minden nap színezni, van, hogy hetekig nincs rá időm, de ha van, akkor nagyon gyorsan nagyon mélyre tudok vele menni, teljesen ki tudok vele kapcsolni.

Az aktuális képem: egy kis őszi hangulat.

Amit most talán másként csinálnék az az lenne, hogy nem a Titkos kertet venném meg első színezőnek. Mert nagyon aprólékos és ez talán elsőre hátrány lehet. Mármint lehet, hogy napokig színezel és még mindig nincs kész egy darab kép és nincs sikerélményed. Kezdetnek talán azért is lenne jobb egy nagyobb és kevésbé kidolgozottabb képeket tartalmazó színező, mert a kezünk is újra hozzá tudna edződni ehhez a fajta tevékenységhez. Illetve ami még egy picit zavar a színezőkben az az, hogy tematikusak. Azaz egy témára - állatok, kertek, arcok, mandalák stb. - építenek. Én személy szerint sokkal jobban élveznék egy olyat, amiből mindenből van egy kicsi. Mert akármennyire gyönyörűek a Titkos kert rajzai, azért néha unalmasak is tudnak ám lenni. 

Amúgy szerintem a közelgő karácsonyra egy remek ajándékötlet a felnőtt színező. Egyrészt most már nagyon sok fajtából választhatunk, másrészt árban is elég széles a skála, szóval meg tudja találni mindenki a pénztárcájának megfelelőt, harmadrészt a színes ceruzákból, filctollakból is óriási a kínálat és ebből sem kell a legdrágábbat, legprofibbat megvenni, mert az alapkészlettel is nagyon szépeket lehet alkotni. Én az egyik családtagomat ezzel szeretném majd meglepni, remélem, örömet fogok vele okozni!