Szerelemmorzsák

Peiker Éva (szerk.): Mi az a szerelem?

Mindig nagy izgalommal és boldogsággal tölt el az, amikor váratlanul csomagom érkezik. Mivel nem szoktam házhoz rendelni semmit sem (vagy ha igen, akkor azt csak kb. minden második szökőévben), ezért ilyenkor tudom, hogy csak egy könyv lapulhat csak benne. És amikor nem számítasz rá, mert nem vártál cserét, nem vettél könyvet, na, akkor ér a legnagyobb öröm.
Ezt éltem át, amikor az egyik barátnőm a születésnapomra egy könyvvel lepett meg. Amikor megláttam a feladót, már akkor nagyon feldobódtam, hisz gondolt rám a távolból, és persze rögtön tapogattam a borítékot, hogy vajon milyen könyvet rejthet. Aztán kinyitottam és ez a csajos-rózsaszínes kis kötet, a Mi az a szerelem? c. válogatás pottyant a kezembe.

Maga a kiadvány nagyon szép, igényes. Tetszett a méret, a szerkesztés, a dizájn, egyedül a borítón röpködő szívecskés kulcsok voltak egy picit furcsák számomra, mert a Harry Potter mozi egyik jelenete ugrott be minden alkalommal, amikor rájuk néztem. Persze, ahogy kinyitottam rögtön elfeledtem ezt, és bizony fejest ugrottam az egyik legszebb érzelembe, azaz a szerelembe. Mondhatom, elég vegyes impulzusok értek, nem mindegyik novellát szerettem vagy éreztem át teljesen, de amelyiket igen, azok nagyon a szívem csücskébe tették magukat és vagy egy kis nyomással a mellkasomon, vagy nagy mosollyal az arcomon olvastam végig őket.

A két nagy kedvencem az kezdő és a záró novella volt.
Az első novella Mórciz Zsigmond Szerelem c. története volt. Ez valami tünemény volt. Tipikusan az a történet, amelynél az embernek fülig ér a szája. Vicces, aranyos, ami a "jóízű és egészséges" szerelem jellemzője lehet szerintem. Itt volt az az idézet is, amelyet a szerkesztők is kiemeltek és a könyv borítóján is szerepel. Annyira a szívem csücske lett, hogy muszáj ide is betennem (ha esküvő előtt állnák a sok giccses idézet helyett tuti, hogy ezt választanám a meghívóra):

"– Az a szerelem – s a csöpp asszony vidáman verte öklével a térdét –, az mind szerelem, amit maga mesélt, de az igazi szerelem, ha én úgy megsózom a levest, hogy egyáltalán ehetetlen, s jön az uram az iskolából a komoly szakállával és a borús homlokával, leül az asztalhoz, és belekóstol, és el sem fintorítja az arcát, hanem azt mondja: „Így nem tud főzni senki a világon, ilyen jót még nem ettem!”

Az utolsó történet ebben a gyűjteményben Gárdonyi Gézától származik, ez a címadója a válogatásnak. Gárdonyit felnőtt fejjel szerettem meg. Amit eddig olvastam tőle mind-mind nagyon tetszett. Először az Ida regénye bájolt el, aztán Ábel és Eszter története fogott meg nagyon, utána pedig a Hosszúhajú veszedelem c. novellagyűjtemény lett az egyik kedvencem. A mostani, a Mi az a szerelem? c. történet egy igen tanulságos eseményt mesél el: egy ifjú férfiember először kineveti a fiatal kis fruskát, aki odáig van érte, majd ahogy hattyú lesz a lányból, a férfi egyszer csak nem érzi jól magát a bőrében, "beteg" lesz, de mire rá jön, hogy mi baja, azt is realizálja, hogy bizony ez egy életre szóló betegség lesz majd.

"- A szerelem két különnemű egyén pozitív és negatív villamosságának ösztönös találkozása."

***

"- A szerelem színes, kápráztató szivárvány egyik szívtől a másikig."

Ennek a kis válogatásnak vitathatatlan előnye, hogy igen széles skáláról merített. Van itt történet például Babits Mihálytól, Karinthytól, Csáth Gézától és egyetlen nőként Kaffka Margittól is. Ha valaki ismerkedni szeretne a magyar szépirodalommal ezek a rövidke történetek szerintem remek kiindulások, hiszen apró ismertetőt kap az adott író stílusáról és el tudja dönteni, hogy szeretne-e továbbmenni vagy sem. Én a számomra ismeretlen íróktól most két olyan novellát is találtam, amelyekek kíváncsivá tettek, hogy a jövőben majd még olvassak tőlük. Ilyen volt Kaffka Margit tollából a Szép Olga és Csáth Gézától A vörös Eszti. Mindkettő más-más oldalát mutatta meg ennek az egész emberiséget átszövő érzelemnek, de nagyon tetszett a végkifejlet és természetesen az írók stílusa is.

Ezeken túl a novellát, mint műfajt azért is szeretem és ajánlom mindenkinek, mert egy rövidke utazás alatt is el lehet olvasni egyet-egyet belőlük, vagy éppen egy hosszabb mű olvasása mellé esténként szintén pihenésképpen ki lehet választani néhányat, hogy kiszakadjunk a régóta olvasott történetből. Én így fogyasztottam és nagyon élveztem!

Kiadó: Athenaeum

Kiadási év: 2015