2014. december 26., péntek

Miért volt érdemes várólistát csökkenteni 2014-ben?

2014-ben immár a harmadik alkalommal vettem részt a Lobo által meghirdetett játékban (nem, nem akarom kihívásnak nevezni, én inkább játéknak tekintem, hisz nem véresen komoly dologról van itt szó kérem szépen). Aki csatlakozik, annak csupán annyi a tennivalója, hogy kiválaszt 12 könyvet (+ biztonsági tartalékként még maximum ugyanennyit), amelyet az adott év során el szeretne majd olvasni, és amely több mint fél éve várja a sorát az illető könyvtárában/polcán/vagy csak a fejében lévő várólistáján. 

Emlékszem, hogy 2013 év végén olyan gyorsan össze is állítottam a magam listáját és alig vártam, hogy 2014-ben belekezdhessek. Mert hogy a lelkesedés ilyenkor mindig olyan, de olyan nagy, hogy az ember rögtön olvasná is a beválogatott könyveit. Aztán ahogy telnek a hónapok ráeszmél, hogy most éppen nincs az adott könyvekhez kedve, majd némi töprengés után esetleg az alternatív polcon lévők közül választ egyet vagy kettőt. Így jártam én is 2014-ben, azaz most nem olvastam el az eredeti polcon szereplő mind a 12 könyvet, hanem csak 8-at, és az alternatívból választottam mellé még 4-et. 
Viszont most már rájöttem, hogy ez a várólista csökkentősdi arra is klassz alkalom, hogy rátaláljak egy-egy gyöngyszemre és utána ott üljek felette, hogy miért vártam én ennek a könyvnek az olvasásával ilyen sokáig? A mostani 12-es kupacban megint jócskán akadtak ilyenek:

1. George Orwell: 1984: nagy hiányosságomat pótoltam ezzel a művel. Mondjuk azt hiszem, hogy nem éppen a legjobb periódusomban olvastam, mert amúgy sem voltam túl boldog meg kiegyensúlyozott, és miközben a Nagy Testvérről olvastam szabályosan azt éreztem, hogy nem kapok levegőt, hogy fuldoklom. Annyira brutális a megalkotott társadalom, hogy örültem, amikor a történet végén elengedhettem. Viszont tényleg kötelező darabnak gondolom, csak nem mindegy, hogy mikor kerül a kezünkbe.

2. Alice Hoffman: Galambok őrizői: na ez valami csodálatos élmény volt! Abszolút női regény, nőknek szól, nőkről, csodás karakterekkel, elképesztő történettel. Imádtam! (Nem véletlen, hogy 2015-re is beválogattam egy Hoffman-regényt, de erről majd legközelebb.)

3. Frances Mayes: Mindennapok Toszkánában: szintén nagy kedvenc lett ez a mű is. Semmi extra, csak a megszokott tényleg mindennapi történések Frances és családja toszkánai otthonában, viszont simán felér egy fapados nyaralással az élmény!

4. Szilvási Lajos: Születésnap júliusban: ezzel a könyvvel titokban biztosra mentem, mert Szilvásit bármikor tudok olvasni. Nem ütötte meg a két nagy kedvencem színvonalát, de a megszokott élményt azért megkaptam tőle és jó volt arról az időről olvasni megint egy kicsit, amikor is a szüleim voltak fiatalok.

5. Alice Munro: Asszonyok, lányok élete: Munro számomra teljesen ismeretlen volt eddig, a Nobel-díj miatt viszont nagyon kíváncsi lettem az írásaira. Ha nem is egészen vett meg ezzel a könyvvel, mert inkább a könyv elejét, a gyermekkori részeket élveztem, később egy picit fárasztott az elbeszélés csapongása, mégis úgy érzem, hogy folytatni fogom az életművével való ismerkedést is.

6. Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger: alapmű, de nekem ez is kimaradt idáig. Viszont ennek nagyon örülök, mert én szerintem tizen- vagy huszonévesen nem értettem volna ezt a történetet. Most viszont nagyon tetszett az öreg halász harca az elemekkel, igazán velős gondolatokra leltem benne.

7. Halász Margit: Éneklő folyó: ez valami apró csoda volt! Bájos volt, zamatos, egyszerűen olyan volt mint egy érett és lédús őszibarack, amikor minden harapásnál elönt a borzongató érzés az ízek harmóniájától (tudom, egy könyvet egy gyümölcshöz hasonlítani? de mi tegyek? ez ugrik be róla!). Imádtam a szerelmi történetek, a neveket, és Halász Margit eddig még nem okozott számomra csalódást.

8. Emma Donoghue: A szoba: hú, hogy ezt meddig kerülgettem! És az elején milyen nehezen hangolódtam rá, aztán meg annyira magával ragadott Jack és édesanyja sorsa, hogy alig tudtam letenni. A várólista játékban az egyik legnagyobb meglepetést számomra ez a könyv okozta. A borítója pedig abszolút eltalált, na nem a kék védőborító, hanem ami alatta van (nem is értem, minek kellett erre védőborító?).

9. Niccoló Ammaniti: Ahogy Isten parancsolja: idén sajnos nem került a kezem közé sok olasz mű, de végre Ammaniti magyarul megjelent művének számomra utolsó darabját is sorra tudtam keríteni. Ez is egy olyan könyv, ami odavágja az olvasót, kész érzelmi hullámvasút, mert hol megértjük és szeretjük a főszereplőket, hol pedig gyűlöljük őket. Nem értem, Ammaniti hogy képes ezt csinálni velem, de mindig ott van ez a fajta kettős érzet bennem, bármelyik regényét olvastam eddig.

10. L. M. Montgomery: Anne az élet iskolájában: nagyon kellemes és finom humorú volt az Anne-sorozat 2. része is, bár nekem, akinek a tévésorozat óriási kedvence, kicsit furcsa volt, hogy nem egyezik meg a sorozatbeli 2. résszel a történet, viszont Anne és a többiek még mindig ugyanúgy el tudnak bájolni, mint az első részben (csak kicsit keveset kaptam Gilbertől - ez van, bevallom, szívem csücske ez a fiú!).

11. David Nicholls: Egy nap: amennyire megtévesztő ennek a könyvnek a borítója, hogy valami nyálas romantikus rózsaszínes maszlagot kapunk, pontosan ennyire estem pofára olvasás közben. Ezt a könyvet mintha nekem írták volna. Minden benne volt, amin eddig én is átmentem, bár nem volt nekem egy ilyen Dexterem, de Emmában olyan sokszor magamra ismertem. Volt egy jelenet, az egyik barátjuk esküvője, amikor az írót meg tudtam volna ölelgetni, mert azokkal a gondolatokkal találkoztam, amelyek engem is elfognak minden barátom, rokonom, ismerősöm esküvőjén. Szóval ez a könyv mindenképpen az egyik legjobb volt ebben a válogatásban!

12. Agatha Christie: Gyilkosság a paplakban: a tipikus csavaros krimi Agatha Christie-től. Szokás szerint nem jöttem rá a gyilkos kilétére, de rettentő jól szórakoztam egész végig, mert olyan szereplőgárdát sorakoztatott fel az írónó, akik igazán egy válogatott társaságot alkottak.

A felsorolásban az utolsó négy könyv már a cserelistás csapatból került ki. Sajnálom, hogy az alaplistából 4 könyv most nem került sorra, de talán majd jövőre csak úgy "simán" fogják gyarapítani a 2015-ös olvasásaim számát.

7 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ha folytatod az Anne-sorozatot, fognak még meglepetések érni, ugyanis Kevin Sullivan a saját szája íze szerint alakította a történetet, nem egy olyan szereplőt és fordulatot találni a filmsorozatban, aminek semmi köze Lucy Maud Montgomery regényeihez. Kár volt így elrontani.

Nikkincs írta...

Mindenképpen folytatom majd, mert nagyon szeretem. Hát igen, Davey pl. emlékeim szerint az filmsorozatban nem is volt, a Váratlan utazásban tűnt fel, szóval kicsit össze vannak itt kavarva a dolgok :(

Andiamo írta...

(Jelentem: én voltam a névtelen, már nem akartam újra bejelentkezni.)
Daveyt nagyon is kihagyták az Annából (miért kellett magyarosítani?), pedig egy tünemény az a gyerek. Nem is kicsit vannak megkavarva dolgok, de legalább a Váratlan utazásban azért jópárszor feltűnik :).

Miamona írta...

Te is lányom, Nikkincs!? Hajrá Neked is! :) Szerintem is jobb szó a játék, mint a kihívás. Juj, A szoba... Nagyon várom mit gondolsz majd róla, nálam minden idők egyik legmaradandóbb élménye lett. Niccoló Ammanititól is szeretnék még én is és az Anne-ekkel is adós vagyok magamnak! Hát a te listádról amúgy, azokat kivéve, amit már olvastam, mindent bevállalnék én is! De ez már nem lep meg. :) Ja nem. AC-t nem. Továbbra sem, sajnos. Dea többit igen! :D

Nikkincs írta...

Andiamo: igen, gondoltam, hogy Te vagy az álruhás :)
Igen, Davey és a húga volt számomra a meglepetés, de jókat derültem a kissrácon :)

Miamona: bizony, én is, már évek óta, de ez az idei, MÁR elolvasott listám volt :D
A 2015-ös válogatásról szóló poszt jövőre marad, szerintem jó évkezdés lesz az összefoglaló posztok mellé :))
Érdekes, hogy AC-tól ennyire elzárkózol! :D

Miamona írta...

Hát ezt csúnyán benéztem. :) Viszont, sokkal jobb, mert nem kell várnom, mehetek keresni a bejegyzéseidet :D

Nikkincs írta...

Miamona: ne tudd meg én hányszor csinálok ilyet! :D Sajnos nem írtam mindegyikről, ezért csináltam egy ilyen összegző posztot. No, de majd a 2015-ös csapatról igyekszem bejegyzéseket is gyártani :)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...