2014. szeptember 4., csütörtök

Megőrülök!

Muszáj kiírnom magamból, mert ilyen szerintem velem ritkán (vagy még tán sosem?) fordult elő, de annyira, de annyira idegesít a mostani könyvem egyik főszereplője, hogy hazavágja az egész olvasásomat. Pedig tök jól indult az egész. Régóta kerülgettem Nick Hornby Hosszú út lefelé című regényét és a héten úgy éreztem, hogy ennek a könyvnek van itt az ideje. Az elején tök jókat nevettem, plusz nagyon bejövős az alaptörténet és a 4 karakterből 3-at igazából imádok, de a negyedik, Jess ... hát kiveri nálam a biztosítékot ez a 18 éves kiscsaj! És nem tudom, hogy azért van-e ez, mert öregszem és már én is abba a kategóriába tartozom, hogy "bezzeg az én időmben!", de ha az ő fejezetei jönnek, már viszketegséget kapok a stílusát és igazából jól megráznám. Igaz, hogy hátra van még a könyvből kb. 20%, és bármi történhet, de úgy érzem, hogy ezt a karaktert nem bocsátom meg Hornbynak! 

Kérlek nyugtassatok meg, hogy Veletek is előfordult már ilyen valamelyik könyv szereplőjével kapcsolatban. Melyik volt az? Csak, hogy tudjam, hogy mit kerüljek el a jövőben ...

6 megjegyzés:

Andiamo írta...

Azt nem mondom, hogy kerüld el a könyvet, de négy éve Fanny Price-t utáltam nagyon A mansfieldi kastélyból, de miközben Claire Tomalintól olvastam a Jane Austen életét és szóba került a regényt, eldöntöttem, hogy adok neki még esélyt :).
A Lady Chatterley szeretőjéből utáltam nagyon Mallorst, de ma már csak jókat mosolygok rajta, ha eszembe jut (egyébként a bunkóságától akadtam ki).

Nikkincs írta...

A mansfieldi kastélyt még nem is olvastam, pedig régóta a polcomon van már. De akkor még biztos tolódik majd.
Azért örülök, hogy nem vagyok akkor ezzel egyedül. Találkoztam már olyannal, hogy egy-két fejezet elejéig utáltam valakit, de vagy átment semlegesbe, vagy nem volt annyira erős utána az érzet, no de ennél a könyvnél csak rosszabb lett a helyzet :(

katacita írta...

Szerintem nem mindegy, hogy az író hogy akar tálalni egy karaktert. Pl. ott van Franzentől a Szabadság, abban kb mindenki utálnivaló gyökér, de mégis jó a könyv, mert pont az a lényege, hogy az emberek esendőségét meg nem túl fényes jellemét mutassa be elég részletesen. Szóval ilyen esetben én megbocsátom, ha valaki idegesítő.

Nem tudom, itt Jesszel mi a helyzet, mennyire pozitív/negatív karakter... ? Most nekem A nővérem húgából jutott eszembe az anya - már nem tom hogy hívták - ő nagyon idegesített, de asszem ezt elég sok JP hősről elmondhatom :)

Nikkincs írta...

katacita: igen, ilyen esetekben szerintem nekem sincs gondom a szereplőkkel.

Itt a kiscsaj számomra baromi idegesítő, mert csak azt érzem, hogy bárkivel szemben bármilyen bunkóságot megengedhet és sz@rik rá, hogy kit hogyan bánt meg. Értem én, hogy ő is sérült lelkileg, de akkor sem érzem ezt a fajta viselkedést megoldásnak és tolerálhatónak. Bár ugye ez csak az én véleményem. És míg a többi karakternél érzek fejlődést, ő valahogy marad amilyen volt (bár tegnap felcsillant egy kis reménysugár az egyik jelenetben ...)

horsegirl írta...

Ne aggódj, én nagyon sok olyan karakterrel találkoztam, aki idegesített. :D Legtöbbször YA könyveknél, többek között azért is olvasok kevesebbet mostanában. Andrea Cremer sorozatánál idegesített nagyon a főszereplő, ezenkívül a Vérvörös út főszereplője a könyv végén.
Hornby-tól én is tervezek olvasni, majd lehet, elkezdem ezt, kíváncsi lettem Jessre. :P Illetve arra, miket csinál, hogy ennyire felhúzott.

Nikkincs írta...

horsegirl: örömmel tölt el a tudat, hogy nem vagyok egyedül :)
Ha elolvasod ezt Hornbytól, kíváncsi vagyok neked mennyire fog tetszeni. Azért van közöttünk jó pár év, lehet, hogy neked Jess és a stílusa nem lesz annyira idegesítő.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...