Egy pad, egy kávé és egy könyv #7

Kicsit speciális ez a mostani bejegyzés, ugyanis most az otthoni verziójáról számolnék be ennek a sorozatnak (ha lehet ezt már sorozatnak nevezni a blog életében). Mivel odakint elég egy szutyok idő van, azaz sötét és hideg, napot vagy csekélyke napsütést én néhány napja már nem igazán láttam, ezért a hétvégén semmi kedvem nem volt itthonról kimozdulni, teljesen "vackolódós üzemmódba" kapcsoltam. Ám ez nem azt jelenti, hogy ne tudnám magam hasonló élvezetekkel kényeztetni, mint amit egy kávézó nyújtana számomra. 

Ráadásul ehhez a fapados verzióhoz sok minden nem igazán szükségeltetik, csak a címben megnevezett szokásos dolgok.

Kell egy ülőalkalmatosság, amelyet most a párnákkal jól felszerelt, puha takaróval megspékelt ágyam nyújtott számomra. 

Aztán szükség van egy kávéra, amelyet saját kezűleg készítettem el, ez az itthoni téli mézeskalácsos ízesítésű verzióm. Baromi egyszerű ám az egész, mert a megforrósított tejbe egy kis mézeskalács fűszerkeveréket teszek, ami egy kis kavargatás segítségével szépen feloldódik benne (de tényleg csak egy nagyon kicsit, mert elég intenzív íze van), aztán egy egyszerű ikeás tejhabosítóval gyorsan felturbózom a tejet és sima feketekávét löttyintek bele. Mivel imádom a fahéjat, ezért a tetejét mindig megszórom vele. Próbáljátok ki, isteni, igazi téli testet-lelket átmelegítő forró italról van szó, én imádom!

A választott könyv jelen esetben pedig Molnár Ferenctől A zenélő angyal, amely karácsonyi ajándék, de nem bírtam vele várni karácsonyig. Már most szeretem, többek között azért is, mert ki sem tettem itthonról a lábam és mégis Velencében róttam az utcákat.

Amivel még egy kicsit megspékeltem a mostani kényeztetést a hétvégén, az az, hogy már szépen világít a télapó alakját formázó fényfűzérem, és olvasás mellé, illetve a karácsonyra való hangolódás jegyében halkan a háttérben pedig Kelly Clarkson Wrapped in red c. albumát hallgatom. Számomra ez az igazi kávés-könyves feltöltődés egy borús hétvégén és ráadásul ingyen van.