2015. június 26., péntek

Utazás helyett #1 - Olaszország könyvekben

Nyár van, nyár - tudom, a héten nem pont ezt tükrözi az időjárásunk, de naptár szerint akkor is. Szabadságolás mindenhol. Sokan terveznek utazást, nyaralást belföldön vagy külföldön, de sokan vannak olyanok, akik nem tehetik meg ilyen-olyan okok miatt. Szerencsére nekem idén is lesz lehetőségem nyaralás címszó alatt meglátogatnom a Németországban élő barátnőmet és a családját, de az még olyan messze van, bár a visszaszámlálókám már gőzerővel beindult.

Addig is gondoltam összeszedek pár könyvet egy-két országhoz kapcsolódóan, amikkel úgyis nyaralhatunk, kalandozhatunk egy kicsit a nagyvilágban, hogy ki sem tesszük a lábunkat az otthonunkból, esetleg csak egy közeli parkot vagy valami vízpartot célzunk meg velük. Persze, hogy Olaszországgal kezdem, szívemcsücske-bakancslistás ország és csak remélem, hogy egyszer majd én is eljutok ide és ihatok egy igazi olasz kávét is!

Valami könnyű és csajos:

Bár katacita azt mondta, hogy A muránói üvegfúvó végén már szivárványt hányt a romantikától (ez a kifejezés kedvencem lesz), azért szerintem Marina Fiorato egy igen közkedvelt írónő hazánkban és nyárra, egy kis olasz kalandozásra meleg szívvel ajánlom a könnyedebb könyveket kedvelő lányoknak, nőknek. Nekem is A muránói üvegfúvó volt tőle az első regényem, de én itt nem álltam meg és igazából eddig olvasmányosnak és szórakoztatónak találtam a könyveit. A Siena lányában természetesen Sienába kalauzol el minket és megismerhetjük a Paliot is, ami egy nagyon híres és régmúltra visszanyúló lovas verseny. A velencei szerződés Velencébe visz el minket, bár a város nem éppen legszebb korszakába csöppenünk: egy pestis tizedeli a lakosságot és úgy tűnik, hogy megállíthatatlan a vész. Kellő mennyiségű izgalom és szerencsére nem túlcsorduló adag romantika tökéletes vízparti olvasmánnyá teszi ezt a könyvet (ha már Velencéről van szó ugye). De számomra eddig a legnagyobb kedvencem az írónőtől A Botticelli-titok. Hogy miért? Egyrészt a főszereplő páros miatt, hisz elég ütős kombináció egy prostituált és egy pap, nem? Másrészt, itt nem egy városban járunk, hanem keresztül-kasul járjuk Olaszországot, többek között például Pisát, Rómát, Nápolyt is.

"Firenze gyönyörű és embertelen. Szépsége felszínes; a vékony csillogó réteg alatt fertőzött vér csorog."
/A Botticelli-titok/


Gasztroregény és a "kezdjünk új életet egy másik országban!"-szemlélet szerelmeseinek:

Azt hiszem nálam ez az egész olasz mánia Frances Mayes könyve miatt kezdődött. Először a Napsütötte Toszkána varázsolt el, majd jött az Édes élet Itáliában, aztán utolsóként a Mindennapok Toszkánában. Elfogult vagyok ezzel a sorozattal, mert minden alkalommal nagy izgalommal lestem be Frances és párja, Ed életébe és minden pici anekdotát az olaszokról nagy mosollyal szoktam olvasni. Szerintem tökéletes olvasmányok nyárra a képzeletbeli olasz utunkhoz, még ha csak álmodozunk egy olyan életről, mint Francesé, akkor is!

"Amikor útra kelek, hogy megismerjek egy idegen országot, ugyanez a „milyen másnak lenni” érdekel, csak talán nagyobb léptékben – az egész kultúrát, a táj, a nyelv egészét szeretném ilyenkor átlátni. És azt, hogy ki vagyok én az új helyen, és kik lehetnek azok, akiknek ez az otthona."
/Édes élet Itáliában/


Valami humoros:

Már nem is tudom, hogy mikor olvastam Phil Doran Csábító Toscana című regényét, arra viszont élénken vissza tudok emlékezni, hogy baromi jókat derültem rajta. Az alapszituáció egyébként kísértetiesen megegyezik a Napsütötte Toszkánáéval (új életet kezd egy házaspár egy lerobbant toszkán ház megvételével), viszont fergeteges humorral lett mindez tálalva. Hetek óta mocorog bennem az újraolvasás gondolata, azt hiszem bele fogom még tuszkolni a nyári terveim közé.
A másik kedvencem ebben a kategóriában szintén a rekeszizmokat dolgoztatja meg, ez pedig D.L. Smith Santo Fico csodái c. története. Igaz, hogy elég sablonos az alaptörténet, de a karakterek, a regény színhelye és a csodák olyan bájosak, olyan humorosak, hogy rögtön a szívembe zártam ezt a regényt. Az olvasása óta örülök, hogy van egy saját példányom, mert szerintem ezt sem egyszer fogom életem során levenni a polcról.

"Riccardo megnyugtatott, hogy amúgy nem számít, hány konnektorom van, mert Olaszországban kialakítottak egy módszert annak megakadályozására, hogy az emberek túl sok áramot használjanak. Amint az ember háromnál több dolgot dug be egyszerre, az egész környéken elmegy az áram, és a szomszédok üvöltözni kezdenek. "
/Csábító Toscana/

+1 Bónusz, amit beterveztem magamnak:
Azért a nagy posztírásban és a könyvek utáni keresgélésben magamnak is találtam olvasnivalót, és olyan szerencsés vagyok, hogy ahogy látom a könyvtárnak meg is van, így a legközelebbi alkalommal szerintem jön velem haza Tony Perrottet Ókori vakáció c. könyve. A fülszöveg szerint itt is sok város kerül górcső alá, remélem jó szórakozás lesz!

Képek forrása: pinterest

4 megjegyzés:

katacita írta...

Basszus, hiába tettem le Fioratóról, most meggyőztél, hogy olvassak még majd tőle. Ha mást nem is, legalább A velencei szerződést. :)
Nem is hallottam még az összes könyvről a listádról, pl a Csábító Toscana címet most látom először, de jónak tűnik! :) A Santo Fico csodái meg ezer évig csücsült a várólistámon (amíg volt), de sosem emlékeztem arra, hogy mi az.
Marlena de Blasi sorozatát olvastam jó régen, akkor tetszett, pár éve az egyikbe újra belenéztem, de nagyon silánynak éreztem, nem tudom, melyik áll közelebb a valósághoz.

Nikkincs írta...

katacita: gondolkoztam ám rajta és arra jutottam, hogy az általam olvasott 4 közül szerintem az volt a legromantikusabb :) Pont kifogtad. Illetve a másik három történelmi, azaz nincs benne jelenbeli szál és inkább egy-egy esemény (Palio pl), híres ember vagy tárgy köré építette fel a történetét. Szóval meg merem kockáztatni, hogy a többi három talán jobban bejönne. Az újabbak meg ahogy láttam gyengébbek, azokat már én sem olvasom.
A Csábító Toscana és a Santo Fico is tetszene neked. Humorosak, egyszerűek, mégis a kellemes szórakoztató regények közül számomra kiemelkednek.
Marlena két kötetét olvastam én is az olasz mániám miatt, de nálam sem jött be, csak a témája volt jó. Ott is van egy harmadik rész, na, azt már hanyagoltam is.
Mindenesetre remélem, azért ezekből lesz olyan, amit ha elolvasol akkor tetszeni is fog! :)

Andiamo írta...

Láttam, hogy az Al dente neked nem tetszett annyira, talán csak a nagyon fanatikus olasz-rajongóknak való, mert mindig olyan könnyed, mint Frances Mayes könyvei. Tavaly elkezdtem Matthew Forttól az Ennivaló Itáliát, ami hasonlít az AL dentéhez, tetszett is, de akkor nem volt kedvem hozzá. Nagyon sok olasz szó és kifejezés van benne, amit Ulpiusék nem fordítottak le.
De ha már nyaralás és Itália, a nyári Alexandrás akcióban szokott lenni Goldonitól a Nyaralás-trilógia, idén - remélhetőleg - együtt nyaralok ezzel a társasággal. Úgy emlékszem, hogy ők Livorno környékére utaznak.

Nikkincs írta...

Andiamo: jó volt, de jobbra számítottam. Nekem sok volt, pedig nagy rajongójának vallom magam Olaszországnak. Én úgy éreztem, hogy egy kis húzás ráfért volna a könyvre :)
Hú, köszi a könyvek említését, megnézem magamnak ezeket :)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...