2014. november 30., vasárnap

Könyvmolyos problémák

Nemrég kaptam ezt a kérdéssort Dóritól, amely a könyvmolyok néhány problémáját taglalja.

Körülbelül 20.000 könyv van az „Elolvasni” listádon. Hogy a fenébe döntöd el, hogy mit olvasol el legközelebb? 
Szerintem már többször elmondtam magamról, hogy listagyártó kisiparos a mellékállásom, azaz mindig gyártok magamnak előre terveket. Mindezt azért, hogy sokszor egy jól irányzott mozdulattal áthúzzam az egészet és azt a könyvet vegyem le, amit éppen a hangulatom megkíván.

Már elolvastad, több mint a könyv felét, de egyszerűen nem tetszik neked. Abbahagyod, vagy folytatod?
Szerencsére ilyen nem sokszor fordult még elő velem, de azt hiszem egy picit mazohista énem ilyenkor is folytatja, hátha, hátha lesz valami fordulat, csattanó, akármi, ami megmenti a regényt. Az idei évben a Hosszú út lefelé volt ilyen szenvedős történet nekem, totál kiborított, mégis elolvastam, bár azt hiszem utólag sajnálom már a ráfordított időt, úgyhogy lehet, hogy ez a hozzáállásom a közeljövőben változni fog.

Közeledik az év vége és oly közel, mégis távol vagy az olvasási kihívásod teljesítéséhez. Megpróbálsz felzárkózni, és ha igen, akkor mégis hogyan?
Ezeken a kérdéseken már igyekszem nem görcsölni. Egyedül a várólistám csökkentését tűztem ki célul, ezt sikerült is teljesíteni novemberrel bezárólag. De más kihíváson amúgy sem veszek részt, amit pedig magam elé tűzök célokat az olvasással kapcsolatosan, azért nem veszem olyan szigorúan. Ha nem idén, majd jövőre, vagy utána összejön (vagy nem :))!

Egy könyvsorozatnak, amit egyszerűen imádsz, a borítói. Nem. Egyeznek!! Hogy birkózol meg ezzel a szörnyűséggel?
Azért ennél rosszabb dolgok is történnek az emberrel, szóval max. puffogok magamban egy sort, de aztán tovább is lépek.

Mindenki imád egy könyvet, amit te egyszerűen ki nem állhatsz. Kivel osztod meg az érzéseidet? 
Azokkal, akik kíváncsiak rá - itt a blogon, a barátaimmal, a közvetlen környezetemmel. Fordított esetben sem szoktam vérig sértődni, ha valaki utál egy általam szeretett könyvet, sőt, érdeklődve olvasom hogy mi az, ami miatt nála épp az ellenkezőjét váltotta ki. Nem jöhet be mindenkinek minden könyv!

Nyilvános helyen olvasol éppen és hirtelen elkezdesz sírni a könyvön. Mit kezdesz magaddal?
Most nagyon gondolkozom, hogy volt-e már ilyen szitu. Sírni már sírtam könyvön, de az itthon a négy fal között történt. Ha meg nyilvánosan történne, akkor sincs gáz, nagy pislogások, egy gyors zsebkendő előkapás és azt hiszem majd otthon folytatnám a történetet.

A folytatása egy könyvnek, amit nagyon imádtál, éppen most jelent meg, de már nem emlékszel mindenre az előző részből. Újraolvasod az előző könyvet? Vagy inkább nem olvasod el ezt a folytatást? Keresel valami összefoglalót róla az interneten? Esetleg elkezdesz bőgni a frusztrációtól?! 
Dehogy bőgök! Szerintem egy jó sorozat úgy van megírva, hogy azért vissza-visszautal az előző részekre, és ha már ezt a sorozatot annyira imádtam, akkor azért jobban is emlékszem rá, mint egy "átlagos" könyvre. Ha meg nem, akkor lehet, hogy leveszem újra a polcról és bele-belelapozok.

Nem akarod senkinek, ismétlem, senkinek kölcsönadni a könyveidet! Hogyan utasítod vissza udvariasan az embereket, mikor kölcsönkérnek tőled egyet? 
Nagyon kevés embernek adom kölcsön a könyveimet, ők azok, akik már bizonyítottak :) Amúgy meg simán annyit mondok az illetőnek, hogy nem szoktam kölcsönadni a könyveimet, mert volt már rossz tapasztalatom. Ennyi.

Ebben a hónapban már 5 könyvet kezdtél el és egyiket sem fejezted be. Hogyan lépsz túl ezen a „nem olvasási időszakon”?
Teljesen mást csinálok. Rákattanok valamilyen sorozatra, sütit sütök délutánonként, moziba megyek, pihentetem egy kicsit a dolgokat és előbb-utóbb helyre szokott állni a világ rendje :)

Nagyon sok könyv jelenik meg, amikért szinte haldokolsz, hogy elolvashasd. Hányat fogsz ezek közül megvenni?  
Visszanézve az elmúlt évek vásárlásait szerencsére egyre kevesebbet. A könyv nem szalad el, ráadásul volt már olyan, hogy melléfogtam, pedig megvárhattam volna pár előzetes véleményt. No meg a jelenlegi könyvárak mellett sokszor inkább kihúzom egy-egy akcióig. Remélem, hogy jövőre ilyen téren még tudatosabb leszek!

Miután megvetted a könyvet, amire annyira vágytál, körülbelül mennyi ideig csücsülnek a polcodon mire elolvasod őket? 
Idén eddig egész jól működött, hogy kisebb-nagyobb csúszásokkal olvastam őket a beszerzésük után. Amelyek kimaradtak, bekerültek a jövő évi vcs-be, szóval már nem húzom-halasztom őket esetlegesen évekig.

7 megjegyzés:

katacita írta...

Nekem te vagy a példakép, hogy a megszerzett könyveket olvassuk is el hamar :))) Persze még van mit tanulnom, meg ugye közben a régiekkel is haladni kell.

Amadea írta...

"listagyártó kisiparos a mellékállásom...":DD

theodora írta...

egy másik listagyártó kisiparos jelen! :D
katacitához hasonlóan nekem is példaértékű vagy, hogy nem veszel sok könyvet havonta, de azokat el is olvasod! :) a novemberi zárásom Nikkincsszerű :D

Nokedli írta...

Most én is elgondolkoztam rajta, hogy sírtam-e már nyilvánosan könyvön, és arra jutottam... hogy igen :D De nem azért, mert szomorú történet volt, ellenkezőleg: annyira röhögtem, hogy kibuggyantak a könnyeim :) A mellettem ülő pasas bele is olvasott a könyvembe, a kis kíváncsi! :D (Egyébként a Süteménység volt az, hazafelé a metrón olvastam el.)

MiaMona írta...

Régebben én is listáztam, de már megőrülnék tőle. Már csak olyan listám van, hogy ha eszembe jut egy rég áhított könyv, felírom, el ne felejtsem, de aztán nem találom a cetlit, így a következő ilyet egy másikra írom, és így tovább, és így tovább... Szóval inkább óvom a bolygót, és nem cetlizek annyit. :D Mondjuk ezek a cetlik sokszor jó időben kerülnek elő! :)

Nikkincs írta...

katacita: jaj, ne mondj ilyeneket (bár azért jól esik ám), mert nekem is van még idén elmaradásom :)

Amadea: hát igen, és bevallom, kevesebb stresszel jár, mint a főállásom :D

theodora: üdv a klubban akkor! :D Köszi Dóri, azért szerintem Te is egész jól állsz, nem? :)

Nokedli: jaj, hát így már többször sírtam én is könyvön és annyira bírom, hogy ilyenkor mennyire kíváncsiak az emberek :)

Miamona: ó, hát nekem egy füzetkém van, ha érzem a késztetést, akkor abba felvésem, aztán pár hónap múlva esetleg visszanézem és magamon röhögök, hogy semmi nem jött össze belőle :) Egyébként meg no stressz és éljenek a könyvek! :D

Miamona írta...

Füzetke! Összegyűjtött, nem elfutó cetlik. Mekkora ötlet! :))

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...