Az áprilisi olvasásaimra visszatekintve két dolgot kell megállapítanom: sokat olvastam - összesen 9 könyv és ez nálam már a szép teljesítmény kategóriája -, és ezen könyvek között voltak olyan történetek, amiket soha nem fogok elfelejteni, sőt arra is emlékezni fogok, hogy milyen érzés volt olvasni őket.
A mérleg kicsit átbillent az olasz szerzők irányába, de mióta felfedeztem magamnak az olasz irodalmat, már céltudatosan keresem őket, hisz nem nagyon szoktam csalódni bennük. De végre sikerült a karácsonyi ajándékok közül is egy újabb könyvet elolvasni, no meg haladtam a Várólistám csökkentésével is, szóval nagyon klassz kis hónap volt!
- Catherine Ryan Hyde: Számíthatsz rám!- a legtüneményesebb történet. Féltem tőle, hogy esetleg túl cukormázas lesz, vagy túlontúl rózsaszín, de azt hiszem pont jókor talált meg és nagyon bele tudtam magam képzelni a főszereplők közé, akik egy kislány kedvéért kibújnak a csigaházukból és közben szép lassan a saját életük is megváltozik.
- Margaret Mazzantini: Újjászületés - húúúú, de még milyen húúú! Eddig 2013 legjobb könyve nálam. Olvasás közben nevettem, szorongtam, pityeregtem, óriási nyomást éreztem a mellkasomban, letettem a könyvet, visszatértem hozzá, hajnalig fent maradtam miatta, gondolkoztam, és nem akartam elengedni, de azt hiszem ezt soha nem is fogom.
- Marcello D'Orta: Rómeó alulról jegyezte el Júliát - az elmúlt hónapok legviccesebb könyve. Villamoson olvasva tiszta lököttnek néztek az utastársak, mert az hagyján, hogy fülig érő vigyorral olvastam, de hangosan nevettem rajta. Rossz kedv, rossz idő esetén a legjobb orvosság a könyvmolyoknak, a nevetés garantált!
- Mario Puzo: Mamma Lucia - ha valaki amolyan tipikus olasz családregényre vágyik, akkor a legmelegebb szívvel tudom neki ezt a könyvet ajánlani, mert ez adja vissza a legjobban azt az érzést, hogy milyen lehet egy zűrös, nagy család tagja lenni. Mamma Lucia pedig az egyik leghatározottabb női főszereplő akivel eddig találkoztam az olasz regényekben.
- Szilvási Lajos: És mégis őrizetlenül - a legjobb menedék, számomra a Szilvási-könyvek mindig ezt az érzést nyújtják.
- Alma Katsu: Halhatatlan - ezt nagyon sajnálom, de nincsenek jó emlékeim a könyvről, szóval ez most a legrosszabb választás volt áprilisban. Mást vártam, talán nagyobb durranást. Lehet, hogy nagy elvárásokkal kezdtem bele, hisz mindenki annyit dicsérte.
- Paola Zannoner: Célvonal - a legjobb szerkezetű regény, nagyon tetszett benne az állandóan változó elbeszélésmód.
- Kate Morton: Az elfeledett kert - csupa szép és kellemes órát köszönhetek ennek a könyvnek, mert egyrészt elég sok oldalt egy parkban ücsörögve olvastam el belőle, másrészt a legjobb hangulattal ez rendelkezett - elvarázsolt, beszippantott és a végén, amikor elolvastam az utolsó oldalt, csak sajnálni tudtam, hogy befejeztem.
- John Boyne: A gyáva - a legkellemesebb meglepetés, mert anélkül vettem meg ezt a könyvet, hogy nem olvastam után a külföldi oldalakon, így a történetben volt egy olyan szál, ami valóban váratlan volt. Egyúttal a legfigyelemfelkeltőbb borító kategóriájában is ez a nyertes nálam áprilisban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése