2016. november 4., péntek

Egy pad, egy kávé és egy könyv #16

Visszanézve utoljára februárban írtam kávés posztot, pedig hőn szeretett szabadidős programomat azóta is nagy szeretettel űzöm. A szerencse az, hogy képet mindig csináltam az éppen aktuális kávémról és olvasmányomról, úgyhogy azokat visszapörgetve fel tudok idézni és így be tudok mutatni nektek néhány új, és néhány már ismert helyet is, ahol megfordultam. Szóval a rovat leporolva.

Ebben a bejegyzésben egy véletlenül felfedezett kávézót szeretnék nektek a figyelmetekbe ajánlani, ahol azóta már többször is voltam és több barátomat is elvittem oda. Május közepének egyik hétvégéjén olyan gyönyörű tavaszi idő volt, hogy elindultam kicsit barangolni, sétálni Budapesten. Nem cél nélküli volt ez, hanem a Természettudományi Múzeumba mentem a Wildlife fotókiállítást megnézni Ami amúgy csúcsszuper volt, egyszerűen nem győztem csodálkozni a szebbnél szebb természetfotók láttán, amelyek közül sokat gyerekek készítettek, jövőre sem fogom kihagyni az biztos. Gondoltam, hogy majd a múzeumban biztos lesz lehetőségem kávézni, de aztán valahogy a lábam másfelé vitt és a végén a Múzeum körúton sétálgattam hazafelé, amikor is belebotlottam a Budapest Baristas kávézóba. Néztem ám nagy szemekkel, mert utolsó emlékem szerint itt egy antikvárium működött, de annyira jól nézett ki a design, hogy muszáj volt bemennem. És milyen jól tettem!

Ezzel a dekorációval meg végképp levettek a lábamról!
Egy új helyen hirtelen az embert annyi inger éri, de itt valahogy rögtön az otthonosság érzete kerített hatalmába. Egy új kávézó kipróbálásakor a megszokott cafe lattét szoktam kérni, általában azzal nem esek pofára ha netalántán nem ízlene annyira. Itt is így tettem, de itt aztán rossz kávéról szó sincs. Ellenkezőleg, a My Green Cup mellé felzárkózott egy erős döntetlennel a Budapest Baristas kávéja mind ízben, mind kivitelben. És mivel a pultban csábítottak az apró sütemények is, így kértem két darab levendulás kekszet. Életemben nem ettem még ilyet, kicsit tartottam is tőle, de nagyon finom volt. Nem volt tolakodó benne a levendula íz, halványan érződött csak, úgyhogy nagyon jót választottam. Persze könyv is volt nálam, akkor épp Alice Hoffman Skylight Confession című regényét olvastam. Elég pici, kézre álló, amolyan női táska kompatibilis ez a kiadás, úgyhogy mindig vittem magammal, illetve annyira imádtam olvasni, hogy bármikor előkaptam (akár sorban állás közben is). Ezzel a hármassal telepedtem fel a kávézó aprócska felső szintjére, ahol egy zavartalan órát olvastam. Persze sokszor fel-felnéztem a könyvből, hisz mindig imádom szemrevételezni a kávézók vendégeit, milyen korúak, neműek, mit csinálnak vagy éppen kivel vannak. Illetve valahogy a Múzeum körútnak van egy jó hangulata, amit egy szombat délután a kávézóban megpihenve öröm volt elnézegetni. Aki arra jár, annak mindenképpen ajánlom kipróbálásra a Budapest Baristas kávézót, utána majd keresni fogjátok a lehetőséget a visszatérésre!

5 megjegyzés:

SafeHaven Avilda írta...

Tök jók ezek a posztok :) Én is imádok kávézni, bár egyedül sosem ültem még be sehova :/ Valamiért szorongok ettől, de most kedvet kaptam hozzá, hogy ha pont ráérősen sétálgatok, és van nálam egy jó könyv, akkor beüljek olvasni :)

PuPilla írta...

Hangulatos lett! :) A lattéval általában tényleg nem lehet mellélőni. ;) A levendula ízvilágától én is mindig kicsit ódzkozok, de általában jól készítik el - pl fagyit is. :) Bár abból egyszer sikerült kifognom egy nagyon levendula ízűt... :S :)

Niki írta...

Úgy néz ki, hogy Karácsonyig többször is megyünk Pestre, úgyhogy felírom magamnak ezt a kávézót! Olyan ritkán jutok el mostanában a fővárosba, hogy teljesen lemaradok az újdonságokkal, úgyhogy nagyon jól jött most ez az ajánlás. köszi, Nikkincs!:)

Nita írta...

Én nagyon szeretem ezeket a posztjaidat, mert ötletet merítek belőlük. :)

És örülök, hogy elvittél ide engem, tényleg isteni a kávéjuk és nagyon hangulatos hely. :)

Nikkincs írta...

SafeHaven: köszi! Kezdetben én is így voltam vele, tök cikinek gondoltam egyedül beülni, de majd meg fogod látni milyen sokan tesznek így és senki nem néz rád ferde szemmel, szóval csak hajrá, klassz élmény! :)

PuPilla: nagyon ódzkodtam a levendulától - eddig. De mind ez az apró süti, mind a levendulás kézkrém (ez utóbbit ugye kenem és nem eszem :D)bejött, a titok szerintem a mérték, ne legyen túl tolakodó az íz, az illat és akkor tuti :)

Niki: örülök, hogy segíthettem :) Nagyon klassz hely, szeretni fogod. Rengeteg jó kávézó nyílt mostanában Bp-en, lesz miből válogatnotok, ha fent lesztek.

Nita: szuper, annak meg szintén örvendek, hogy neked is bejött, azt hiszem a találka után el is felejtettem megkérdezni hogy tetszett.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...