2014. október 26., vasárnap

Újrázás Projekt

Sikerült valami hasonló fényfüzért beszereznem!
Pár hónapja érzem azt, hogy nem hajt az a fajta olvasási éhség vagy vágy, ami az elmúlt időszakban volt rám jellemző. Nem tudom, hogy mennyire olvasok sokat, de az utóbbi pár év átlagát nézve évi olyan 80 könyv tuti "elfogyott" és miután az egyiket befejeztem már rögtön nyúltam is a következőért. Idén ez nem így volt. Bár egyelőre a mennyiség szintén az eddigi átlagomat mutatja, viszont sokkal több idő elengednem egy-egy történetet és eldöntenem, hogy melyik legyen a következő. Volt, hogy napokig nem olvastam ez miatt semmit sem. És nem, ez nem hiszem, hogy olvasási válság lenne, mert a késztetést mindig éreztem ilyenkor, csak valahogy jobban elmolyolok mostanában gondolatban. Fene tudja, mi történt, lehet, hogy öregszem :) 

Ugyanakkor azt szintén hónapok óta érzem, hogy viszket a kezem bizonyos régi vagy épp kevésbé régi kedvenceim után. Hogy újra elolvashassam őket, hogy újra körbeöleljenek puhaságukkal, megbízhatóságukkal, mert lássuk be ha valami kedvencet veszünk elő, akkor azért valamilyen szinten tutira megyünk. Ismerjük a történetet, a szereplőket, a hangulatokat, a nagy csavarokat, szóval igazi nagy újdonságot nem kaphatunk. Mégis kapunk szerintem. Mert ahogy telnek az évek, változik az ízlésünk, mi magunk is folyamatosan formálódunk, és egy-egy újraolvasás során találunk olyan gondolatokat, olyan részeket, amelyek mellett eddig simán elmentünk. Szóval mostanában azt éreztem, hogy - bár jó sok olvasatlanom van itthon - egy kicsit lelassulok és újra találkozom régi kedvenceimmel. Biztos vagyok benne, hogy valamilyen szinten ez az őszi, hamarosan majd téli időjárásnak is köszönhető, mert ha ránézek a listámra, majdnem mindegyiket ezekhez az évszakokhoz tudom kötni. Amikor itthon kuckózni van kedve az embernek, amikor úgy szeretsz belemerülni egy történetbe, hogy megszakítások nélkül órákat tudj olvasni. Hát nem ezek a szomorkásan szürkés napok az ideálisak erre? :) 
Ezeket válogattam össze magamnak az elkövetkező időszakra:

1. Marisa de los Santos: És besétált a szerelem - ezt karácsony környékére tervezem, mert pont akkor játszódik és egy nagyon édes, kedves, szerethető történetről van szó. Igazi boldogság bon-bon ez a léleknek.

2. Fabio Volo: Ráadásnap - ezt már amióta a listámat megcsináltam el is olvastam újra és még mindig a kedvenceim között a helye, még mindig ugyanannyira szeretem és bizony voltak részek, amelyek most még jobban mellbe vágtak, mint az első olvasáskor. Ráadásul most tudtam összehasonlítani Volo első regényével (Járok egyet). Ez a könyv sokkal érettebb, sokkal kiforrottabb már. Gondoltam, hogy itt a blogon majd lesz belőle egy idézetes kedvcsináló, mert persze találtam magamnak újabb fontos gondolatokat.

3. Alice Hoffman: A tizenharmadik boszorkány - idén olvastam az írónőtől a Galambok őrzőit, amellyel megint csak az ujja köré tudott csavarni. Erre a történetre meg annyira jó szívvel emlékszem vissza, illetve nagyon szeretem az ilyen több generációs anya-lánya-unokája történeteket, szóval mindenképpen újrázni fogok vele. Aztán majd igyekszem valahogy a többi könyvét is felkutatni, fellelni és elolvasni.

4. Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka - nem olyan régen sikerült végre elolvasnom A mennyország fogságábant és akkor döbbentem rá, hogy mennyi mindenre nem emlékszem már az előzményekből, pedig ezt a könyvet szőröstül-bőrösül imádtam. A hangulata tökéletesen megfelelő lesz a késő őszi, kora téli estékre!

5. Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya - a sötét, bőr alá mászós hangulata miatt imádom ezt a történetet. Ráadásul amióta láttam a belőle készített Hitchcock-filmet, azóta már azokkal a szereplőkkel él a fejemben a Manderley-ház és az első asszony köré szőtt történet.

6. Emily Bronte: Üvöltő szelek - nagyon rég olvastam már, és a Bronte-lányoktól a kedvencem még mindig a Jane Eyre, de most a hangulatomhoz ez a sötétebb, kegyetlenebb, nyersebb történet illik, így Heathcliff és Catherine kapcsolata egy újabb könyv lett az Újrázás Projektemben.

7. Hidasi Judit: Április út - ezt a könyvet is elolvastam már pár napja újra. Tudtam mit várhatok, tudtam minden szereplő sebéről, fájdalmáról, vágyáról, mégis sikerült megríkatnia. Újra. És úgy tettem le a könyvet, hogy nem ez volt az utolsó találkozásunk, mert nekem ez most pont azt a menedéket adta, amire szükségem volt, így ha legközelebb hasonló érzés fog el, biztos, hogy az Április út után nyúlok majd.

8. Margaret Mazzantini. Újjászületés - ez az egyik legnagyobb kedvencem. Ezzel a könyvvel voltam fent és lent, volt olyan, hogy szó szerint eldobtam a könyvet és csak pityeregtem magamban. Kemény, ugyanakkor nagyon szép történet. És ettől félek a legjobban. Mert nagyon megviselt annak idején és emlékszem, hogy akartam ide írni róla, de egy büdös szót, egy értelmes mondatot nem tudtam összehozni.

9. Niccoló Ammaniti: Én nem félek - mivel már az író összes magyarul kiadott regényét sikerült elolvasnom, ideje, hogy újra kézbe vegyem tőle a legelsőt, amivel megnyert magának. Utána pedig jó lenne majd, ha a belőle készült filmre is sort tudnék keríteni. (Az évszakot tekintve szerintem ez a kivétel, ha emlékeim nem csalnak nyáron játszódik. De javítsatok ki, ha tévedek!)

10. Szilvási Lajos: Egyszer-volt szerelem: - egyik kedvenc Szilvásim. Ősszel - télen játszódik, két nagyon szerethető fiatal a főszereplője, igazán szép emlékeket őrzök a könyvről, jó lesz újra Sopronban kalandozni.

Nem tudom, hogy Ti szoktatok-e újraolvasni bizonyos könyveket, mert tudom, hogy sokan sajnálják tőle vagy az új megjelenésektől az időt, de ebből a 10-es listából már kettőt elolvastam és nem bántam meg. Sőt! Azt érzem, hogy erre van most szükségem, valahogy megnyugtat, valahogy egy kis lelassításra késztet. És hihetetlen egy dolog, hogy mennyi mindent fel lehet még fedezni egy korábban elolvasott könyv újraolvasásakor!

14 megjegyzés:

Diamant írta...

Ne aggódj, én is megfeneklettem. Most még a Portnoy-kór sem tud lekötni, pedig igazán érdekes könyv. Az őszi idő rám is hatással volt és visszatértem Montgomery Anne-történetéhez, a kedvencem, a harmadik kötetet olvasom éppen újra, azt hiszem negyedszer. Újraolvasni jó dolog! ;) Egyébként szép kis listát válogattál össze, A Manderley-ház asszonya és az Üvöltő szelek is nagy kedvencem, Szilvási-rajongásuk pedig mindig közös pont volt!! :)

Nikkincs írta...

Akkor nálad is átalakulóban vannak a dolgok? Én inkább azt érzem, hogy lelassultam, és jobban átadom magam az érzelmeimnek egy-egy könyvnél.
Hú, jó, hogy mondod, az Anne-sorozatból még csak az első részt olvastam, azt is jó lenne folytatni.
Igen, bennünk közös Szilvási, de ahogy láttam nálad, a Madárdalt is hasonló lelkesedéssel várjuk :D

zakkant írta...

Hidasi Judit és Zafón könyvei nálam is mindig újraolvasósak :) Jah és igen, én is mindig bőgök Judit könyvein, mert valamit nagyon úgy tud átadni, ami megszorongatja a kis lelkemet. Zafón meg egy csoda <3 A többi regény is érdekesnek hangzik, de csak ezt a kettőt olvastam közülük, így ezekről tudok csak nyilatkozni.

Nikkincs írta...

zakkant: Hidasi Judittól még csak ezt olvastam, mást nem merek, mert ez olyan élmény volt, hogy szerintem nem lehet felülmúlni :) Zafónnál pedig rengeteg mindent elfelejtettem már, pedig nagy kedvencem volt A szél árnyéka, mégis sok részlet már nem is rémlik :(

Amadea írta...

Ebben a témában nagyon rímelnek a gondolataid az enyémre, és a listád is összecseng az enyémmel.
A szél árnyékánál annyira be voltam gazolva, hogy már nem fog tetszeni (néha olyan az újraolvasás, mint újra levizsgázni egy tárgyból) és kiábrándulok belőle, és ennélfogva magamból is. De nem. Más élmény volt, de továbbra is szeretem.
Most A Highgate temető ikreit olvasom újra, ez viszont kb. ugyanolyan élmény, mint elsőre, csak néhány emlék tapad hozzá.
Az jutott eszembe, hogy tulajdonképpen nem lenne rossz azt az elvet átültetni a könyvtáramra, mint amit a körömlakkoknál vallok: egy kisebb, de jól bejáratott készletet kiépíteni - tehát olyan színeket venni, amiket nemcsak egyszer az életben kenek fel, hanem elég sokszor. A könyveknél ez az újraolvasásra lenne igaz, és egy csomó felesleges beszerzést a könyvtári olvasás segítségével kiiktatni.

Andiamo írta...

Már régóta nem zavar, ki mit gondol, mit és miért olvasok. Én újraolvastam idén már pár kedvencet és tervben is van még néhány. A könyvek nem szaladnak el és az a lényeg, hogy Te jól érezd magad miközben olvasod az adott könyvet. Akár most vetted először a kezedbe, akár már sokadszor :).

Nikkincs írta...

Amadea: jó tudni, hogy más is szeret újrázni :) Én anno a Jane Eyre-nél voltam így. Nagyon sok év után olvastam el újra, és baromira tartottam tőle, de ugyanúgy szerettem, csak más miatt.
Nagyon jó gondolat ez a használható otthoni készlet, én is gondolkoztam azon, ha már kiadok rá pénzt és szerettem is, akkor miért csak egyszer olvassam el? A könyvtárba való visszairatkozáson mostanában eléggé elgondolkoztam én is, a Kálvin térhez elég közel vagyok, az legalább sokáig nyitva is van, szóval még munka után is el tudnék jutni oda és biztos, hogy sokat spórolnék vele. :)

Andiamo: így kell ezt csinálni :) Miket olvastál el újra?
Pont ez mondogatom én is magamnak, de örülök, hogy Te is megerősítesz benne :)

Amadea írta...

A Jane Eyre-t is újra akarom olvasni.:)
Igen, mert ha egyszer elolvasom, és jó is, de amolyan "egynek elmegy" módon, akkor inkább megválok tőle. És az árából vehetek újat, meg a hely is felszabadul.
Sokáig nyitva vannak a könyvtárak (ha nem is egész héten, de három napot biztosan), meg ált. szombaton is.

Nikkincs írta...

Látom, ez a lista is elég hosszú nálad :)
Pont így érzek én is. Nézegettem az ide vásárlásaimat (amit ugye már jól átgondoltan teszek) és azért most is becsúszott olyan, amit már sajnálok, de cserére jó lesz.
Érik, nagyon érik ez a könyvtári beiratkozás :)

Amadea írta...

Egy tisztességes lista csak hosszú lehet.:)
Nálam is van egy darab, ami csalódás volt egy kicsit (mármint az idén vett és el is olvasottak közül), de a 18:1 arány talán még belefér.:) Ja, most nézem, hogy a World War Z idei volt, de olvasás után rögtön eladtam.
A könyvtár jó dolog.:)

Andiamo írta...

Sok mindent: Meggyőző érvek, Büszkeség és balítélet, Szederbor, több drámát, Eat, Pray, Love - magyarul kezdtem és a második rész elejétől angolul folytattam, Édes Anna és a Micimackó angolul :).
Akkor már nagy a baj, ha az ember a saját hobbijára görcsöl rá. Nem szabad!

Anaria Matthews írta...

Mostanában nekem is ilyen érzéseim vannak. Régen még a blog előtt folyamatosan újraolvastam a kedvenceimet, voltak hangulatkönyveim, hogy melyiket milyen állapotban vettem elő, és elkezdett hiányozni ez az érzés.
Jane Eyre-t én is nagyon szeretem, még gyerekként olvastam először, és azóta már nagyon sokszor és mindig tetszik.
Én most a történelmi regény kedvenceimet szeretném újraolvasni, illetve az Üvöltő szeleket amiből kaptam egy szép saját példányt. Valahogy most úgy érzem nem jó mindig az újat hajszolni ^^

Miamona írta...

Nyami, de jó kis lista, tudok miből válogatni, ha én is megfeneklenék. De a 80 könyv az rengeteg. Nekem 30-40 az évi átlag, szóval ne aggódj, messze vagy a kiégéstől... Ilyen időszakok meg vannak, idomulni kell hozzájuk, és akkor jó lesz minden. :)

Nikkincs írta...

Anaria Matthews: tök jó megtudni, hogy akkor mennyien szeretünk újraolvasni, eddig azt gondoltam, hogy sokan sajnálják rá az időt.
Jane Eyre-t szerintem majd még én is újra le fogom venni a polcomról, örök kedvenc, még akkor is az lesz, ha már öreganyó lesz belőlem :)

Miamona: ezeket meleg szívvel ajánlom, mindegyiket lehet miért szeretni :)
Oké, nem aggodalmaskodom ilyeneket, egyébként is a minőség számít. Csak az a furcsa, hogy itt van ez a korán sötétedős időszak, tényleg lehetne kuckózni egy könyvvel és nem mindig van hozzá hangulatom.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...