A szomszéd tehene

Galgóczi Dóra: Felpróbált életek

Karácsonykor óriási könyvdömpingben volt részem és február vége felé már igazán zavart, hogy az ajándékba kapott könyvkupachoz még hozzá sem kezdtem. Aztán egyik este úgy döntöttem, hogy Galgóczi Dóra könyvét veszem magam mellé az ágyba esti olvasmányként, ami ennek a kupacnak a tetején volt, majd azt vettem észre, hogy éjfélkor még javában falom a sorokat és nem akaródzott letenni a könyvet, elengedni a történetet. Mert bár alakját tekintve picinyke könyv ez, de tartalmát nézve számomra annál súlyosabb, elgondolkoztatóbb történetet foglalt magába. 

Adott egy fiatal, átlagos kinézetű tanárnő, Anna, aki bár imádja a munkáját és a diákjait, mégis elégedetlen az életével, mert egyelőre csak a hivatása tölti ki azt. Szülei állandóan megpróbálják összehozni a szerintük megfelelő fiatalemberrel, mert félnek, hogy az idősebbik lányuk pártában marad, ugyanis a fiatalabbik már rég babázik otthon. Annát nap mint nap olyan gondolatok gyötrik, ami szerintem minden ember fejében legalább életében egyszer biztos, hogy megfogalmazódik:

"... ó bárcsak lehetne még egy életem, mennyi mindent tennék másként!"

És egy furcsa helyzetnek köszönhetően Annának lesz más élete, megadatik neki, hogy "felpróbáljon" más életeket, más nők bőrébe bújjon. 

Először ő lesz a dögös Anna, aki modellként keresi a kenyerét, a férfiak a lábai előtt hevernek. A szürke kisegér főszereplő-Anna mindig vágyott arra, hogy a férfiak elismerő pillantását kiérdemelje, ezért eleinte nagyon élvezi a modell léttel együtt járó figyelmet. Aztán ahogy megismeri a modell-Anna életét, kezdi szépen átértékelni, hogy talán nem is olyan jó a férfiak álma szerinti kinézet. Mert ilyenkor hajlamosak a férfiak csak egy szép babát látni a nőben, lehet ő bármilyen okos, nem az számít, hanem az, hogy jól mutasson mellettük. 

A második Anna egy intelligens doktornő, aki csakúgy mint a főszereplő-Anna a munkájának él. Ez az Anna a hivatásában nagyon sikeres, szeretik a kollégái, a betegei is rajonganak érte, úgy érzi, hogy a munkája teljesen kitölti az életét, nincs szüksége senkire, csak egy valaki áll hozzá igazán közel. Szüleit korán elvesztette, nagyanyja nevelte fel, ő az, aki évek óta a biztos támaszt jelenti a nő életében. Aztán amikor ezt a biztosnak gondolt támaszt kegyetlenül elveszi tőle a sors, doktornő-Anna is átgondolja az eddigi életét:

"... így teljes az életem, gyógyítok és reményt adok napról napra. De ki ad nekem reményt? Aki nemcsak részvétteli szavakat mond, de tényleg együtt dobban a szíve az enyémmel? Eddig nem vettem észre, ami most hirtelen belém hasított: magányos vagyok az embertengerben is, hiába forognak körülöttem (...) Anna, talán csak menekültél a magabiztos függetlenségi álarca mögé, elismernek és becsülnek, de biztos jó helyen vagy így?"

A harmadik Anna egy boldog családanya, szerető férjjel, egy kislánnyal és egy kisfiúval, egy szép kertes házzal vidéken, messze a fővárostól. Főállásban anya és feleség, és hogy egy kis mellékesre tegyen szert, ezért a kertjükben termesztett gyümölcsökből készít finomságokat, amit a helyi piacon árul. Boldog és elégedett, mindig is erre az életre vágyott. Aztán megismerkedik a lánya egyik osztálytársnőjének édesanyjával, aki sikeres ügyvéd és ez a találkozás elég arra, hogy kételkedni kezdjen saját boldogságában. Biztos, hogy elég neki ennyi? Biztos nem akar karriert a gyerekek mellé? Aztán ott van a férjétől egyre többször jövő kérdés: Nem szeretnénk még egy kisbabát?  És az anya-feleség-Annát egyre csak gyötrik a kételyek, hogy engedjen-e a férje sürgetésének, hiszen imád anya lenni, vagy álljon a sarkára és a háziasszony szerep mellett vállaljon-e csábítóbb munkát, mint a befőzés?

"Hirtelen eltörpült az én kis zöldség-gyümölcs kereskedésem, már nem láttam olyan hívogatóan pirosnak a lekvárokat, olyan csábítóan egészségesnek az almákat. Ha le mertem olykor ereszkedni a vágyaim legmélyére, mindig szembetalálkoztam a gondolattal: imádok Péterért és a gyerekekért élni, de hol van az az Anna, aki nemcsak feleség és anya, hanem önmagában is teljes nő, aki alkot, szárnyal és vibrál, építi a húszévesen szőtt terveit?"

A negyedik Anna a sikeres menedzser, aki folyékonyan beszél angolul, aki szépen megmászta a cégénél a szamárlétrát és egy külföldi előadásra őt küldi ki a cége. Ezen a megmozduláson ismeri meg az elvált és gyermekét egyedül nevelő Edet, aki Írországban él. Ennek a találkozásnak folytatása lesz, ami feladja a karrierista-Annának a nagy kérdést. Maga mögött hagyja-e azt, amiért eddig egész életében küzdött, illetve maga mögött hagyja-e a gyökereit jelentő országot és belevágjon-e egy teljesen új és ismeretlen életbe?

"Kék Duna, nem vagy te kék, szürke vagy ne tagadd ... De meg ne sértődj, szürkén is szebb ezer sugárzó kékségnél. Szebb, mert ismerlek, duzzadón magasodva, elárasztva a rakpartot tavasszal. Hűs szelet fújva az arcomba, hogy enyhítsd a július forróságát. Jégtörmeléket sodorva a hátadon, mikor küzdesz, morajlasz, nehogy összefüggő páncél záruljon föléd. (...) Ha itt hagylak örökre, szürke Duna, tudom, megértesz és nem forralsz bosszút a hűtlen Anna ellen. De a hiányod jobban éget majd, mint ezer bosszúálló lándzsa szúrása."

Főszereplő-Anna ennyi lehetőséget kap a sorstól, hogy átélje mások életét, hogy felpróbálja milyen is szépnek, hivatásunkban elismertnek, anyának, feleségnek és sikeres üzletasszonynak lenni. És Anna arra a következtetésre jut, amire én is, miután elolvastam ezt a könyvet. Egy életünk van, ezt kaptuk, ezt kell alakítanunk és ebből kell kihoznunk a maximumot. A legtöbbször persze ez nem könnyű, sőt, iszonyúan nehéz, de az sem segít rajtunk, ha a "dögöljön meg a szomszéd tehene" mondását hangoztatjuk nap mint nap. Hisz Galgóczi Dóra történetét elolvasva realizáltam igazán, hogy amit mi látunk mások életéből az semmi és felesleges irigyelni őket, mert nekik sem jobb vagy szebb az élet, csak éppen más és esetleg ők meg pont a mi életünket irigyelik. Hiába, soha nem jó nekünk az ami van.

Értékelésem: 4,5 / 5-ből

Kiadó: Corvina

Kiadási év: 2012